Christe redemptor omnium*

Nota eadem

CHristus minden meg-váltója
Atya Istennek egy Fia,
Kit, hogy még kezdet nem vala,
Csuda-képpen szült az Atya.
Te, Atyának fényessége,
Mindeneknek reménsége:
Tekints mi könyörgésünkre,
Tölled segitség-kérökre.
Emlekezzél egy Védelmünk,
Meg-tekintvén a' mi testünk:
Szüztöl születvén érettünk,
Fel-vévéd a' mi személyünk.
Ez Innepnek, bizonyittya,
Esztendö-béli forgása:
Hogy Atyátúl óltalmunkra,
Magad jövél e' világra.
Ezt Meny, Föld, Tenger, és minden,
Bennek-lévök áldgyák szépen:
Mert az ö jöveteliben,
Vannak nagy éneklésekben.
Mi-is a' kik sebeiddel,
Meg-váltattunk szent Véreddel:
Innepeden nagy örömmel,
Dicsírünk új énekeckel.
Dicsösség Uram te-néked,
Kinek Szüztöl születésed:
Te Szent Atyád, és Szent Lelked,
Tiszteltessenek te-veled.

9 KL Emlekezzel teged kerünk 13–16 KL Ez idnep jol bizonittja Hogy atjatul oltalmunkra Magad iovél ez vilagra Szent Atjad akarattyara. 25–28 KL Hiányzik.

Nyomtatott kiadása és kézirata:

Alapszöveg: Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 68. Cím és nótajelzés: Christe Redemptor omnium. Nota eadem. – Előtte a latin eredeti HYMNUS DE NATIVITATE D. N. J. C. címmel.

Kájoni János latin–magyar versgyűjteménye. 1677 k., 37. – Kiad. Jénáki Ferenc: Kájoni János énekeskönyve és forrásai. Kolozsvár 1914, 43.

Ének Jézus születéséről és a megtestesülés titkáról. A Christe redemptor omnium, Ex patre Patris unice kezdetű himnusz fordítása (Chevalier 2960; AH 2, 36). A breviáriumi himnusz Magyarországon a XV. században bencés és premontrei szerkönyvekben, a csíksomlyói ferences kolostor XV. századi kottás  Psalteriumában és egy ferences Diurnalé-ban (OSzK, Cod.Lat.375) fordul elő (Radó 1945, 114. sz.). A karácsonyi matutinum (hajnali imádság) himnuszaként énekelték. A latin szöveg Kájoni nyomán a következő:


Hymnus de Nativitate D.N.J.C.

Christe redemptor omnium,
Ex patre patris unice,
Solus ante principium,
Natus ineffabiliter.
Tu lumen, tu splendor Patris,
Tu spes perennis omnium:
Intende quas fundunt preces,
Tui per Orbem famuli.
Memento salutis Auctor,
Quod nostri quondam corporis,
Ex illibata Virgine,
Nascendo formam sumpseris.
Si praesens testatur dies,
Currens per anni circulum:
Quod solus a sede Patris,
Mundi salus adveneris.
Hunc Coelum, Terra, hunc Mare,
Hunc omne quod in eis est:
Auctorem adventus tui,
Laudens exultat cantico.
Nos quoque qui Sancto tuo,
Redempti Sanguine sumus,
Ob diem Natalis tui,
Hymnum novum concinnimus.
Gloria tibi Domine,
Qui natus es de Virgine,
Cum Patre, et Sancto Spiritu,
In sempiterna saecula. Amen.

A magyar fordítás az eredetit hűen követi és alkalmas a gregorián dallamra való éneklésre is. Jénáki Ferenc (i.m. 41–43) lehetségesnek tartja, hogy a fordítás Kájoni munkája vagy ő egy korábbi fordítást átdolgozott. Egy másik, XVI. századi parafrázis Krisztus, mi édes megváltónk kezdettel Huszár Gál  énekeskönyvének második kiadásából (Komjáti 1574, 334a) a protestáns gyűjteményekben terjed el (vö. RMDT I., 163. sz.); ehhez Kájoni fordításának nincsen köze.

Versforma: 8–8–8–8 (a–a–a–a).

Gregorián dallama: Rajeczky 1956, 70. sz.




Hátra Kezdőlap Előre