SZerelmes, édes JESUSom, Te vonszod szivemet. |
Szent bölcsödhöz, s' szent jászlodhoz szoritod mellyemet. |
Mint Csillagok fénye, mint arany szekrénye; |
S' annál-is erösben, és sokkal kedvesben |
Te vonszod szivemet: Te vonszod szivemet.
|
|
A' te gyémántos két szemed, ah! édes JESUSom, |
mint kettös nap, olly te benned, szépséges Christusom. |
Abbúl mind kettöbül, mint tüzes fölyhökbül, |
sürü meny-követ hánsz; s' senkit sebtül nem szánsz: |
El töle, kit meg-ütcz. El töle, kit meg-ütcz.
|
|
Te mézzel folyó szájacskád, oh! drága JESUSom; |
Kláris szinü ajakacskád, én kedvelt Christusom: |
Olly mint szép kertetske, s' mint egy kissebbetske |
szines szép virág-szál, kinek mosolygón áll |
minden ö termete: Minden ö termete.
|
|
Veszszen-el az egész világ, szerelmes Jesusom; |
Csak te maradgy-meg ép-virág Jesse-böl, Christusom. |
Veled meg-elégszünk, inségben sem leszünk; |
Nem lesz, kitöl féllyünk, csak te benned éllyünk. |
Tiéid egészlen: Tiéid egészlen.
|
|
A' melly szüv, az én szüvem vólt, oh áldott JESUSom, |
Tiéd már; te hozzád hódolt, oh! méltó Christusom. |
Mindent semmiben hajt, s' csak tégedet óhajt. |
Jászlod mellet lenni, s' böcsödet rengetni |
buzgón kivánkozik: Buzgón kivánkozik.
|
|
Halkan zengö sirásidat édesden halgatom; |
Hozzám te nagy jó-vóltodat látom, s' tapasztalom. |
Az oól ha nem tetczik, hól testetskéd fekszik; |
Lelkem hajlékába, s' jöj vetett ágyába |
szivemnek; s' ott nyúgodgy. Szivemnek, s' ott nyúgodgy.
|
|
Oh áldott Szüz, fektesd JESUSt szivem közepiben; |
Erettem könyörgésidet ne szánd szükségimben: |
Hadd éllyek, s' ne féllyek; Noha titkos, s' mélyek |
ellenem el-rendelt, fejemre lelt, s' nevelt |
Ördög csalárdsághi: Ördög csalárdsághi.
|
|
|