[Szüuem, Jesus, neked adom, oh szüuek iegiese…]*

Nota Engemet miert szeretgetcz

Szüuem, Jesus, neked adom, oh szüuek iegiese,
Es tellies elmembol niuytom, lelkunk keduesseghe,
Szerelmettol eghue legyen, es te benned helliet uegien,
Oh szerelmünk ikes fenje, Jesus, szü remenie.
Sziuet szeretet giulasztia, fel giulat Jesusom,
Megh lagituan el oluasztia, oh kedues oruossom,
Ueseymet banat futtia, melliemet szeretet giuytia,
Küüled böuön hideg fagi, anniad eöleben uagj.
Hogj istallot ualasztottal menniekert, kj oka?
Niluan nem egieb, hanem szereteted soka,
Szeretetednek bösege, feoldre hozot erossege,
Ah, fordulj szeretetire, tekencz keönjueyre.
Oh nagj remenysegh elmemnek, oh eghi bizadalma,
Te szerelmednek megh giozot mar engem hatalma,
Sebes tüzedtöl szuuem egh, meljben soha nem leszen uegh,
Mind addigi eghek tuzedtol, migh el ueszsz keszeiddel.
Ezerszer teöbszor szeretlek, niaiaskodo Jesus,
Jaszliodnal keduel megh halok, hogi hamareb el iuss,
Im szereteteddel tele szuuem hozzad fut ezzekkel,
Rejcz be te kegis szüuedbe, hadd niugodgyek ebben.
Nem enym, seöt tied uagiok, oh te edes kisded,
Im neked adom szüuemet, teis nekem engedgj,
Sies, szeretet koronad keszen al, kit Jesusod ad,
Imar ket szu egiben megien, hogi uegyk egi legien.

Kézirata:

Petri András-ék. 1663–68 (a Réti János által másolt részben), 100a–b. – Nótajelzés: N. Eadem.

Karácsonyi ének a betlehemi kisdedhez, a Cor tibi Iesu offero, o cordis sponsule kezdetű cantio fordítása. A németországi eredetű latin vers és dallama legkorábban 1633-ból ismeretes (Bäumker II, 150., vö. I, 139., 170., III, 90); a himnológiai szakirodalom Dankó József (Vetus hymnarium 323) nyomán Kájoni János énekeskönyvére utalva említi (Chevalier 24986). A hazai források közül megvan a Cantus catholici kiadásaiban (1651, 37; 1675, 135; 1703, 192; mindegyik dallammal) és Kájoni első kiadásában (1676, 87). A kassai Cantus catholici (1674, 62) szerkesztője a latin éneket átstilizálta és a dallamot is  közölte. Szövege a Cantus catholici első kiadásából (vö. MIR 35, 53–4) a következő:


Alius.

Cor tibi JESV offero, o cordis sponsule,
Et tota mente dedico, mi suavis parvule.
R.Amore tui ardeat, totumque in te transeat,
O mi beate pupule, pulchelle JESVLE.
Amore cor accenditur, o ardens JESVLE,
Liquescit, et dissolvitur amande parvule.
R.Urit dolor in viscere, urit amor in pectore:
Nudum te quando video, Matris in gremio.
Quid fecit? ut eligeres pro coelo stabula;
Amoris haec audaculi sunt stratagemata.
R.O Amor, o quam fortis es, ut coelo DEVM traheres;
Ah flectere gemmeolis parvi lachrymulis.
O Sol, o spes, o uni cum mentis solatium?
Quantum amoris patior, tui incendium.
R.Non capio tot flammulas, queis mihi pectus ustulas;
Ardebo dum in tenues, dissolvar cineres.
Plus millies te diligo, o blande JESVLE!
Mori coram praesepio, quam vellem parvule.
R.En cor plenum amoribus, tuis advolvo pedibus,
Tuo mi suavis pusio, include corculo.
Non meus sum, sed tuus sum o dulcis parvule,
Ego tuum tu cor meum, habes o JESVLE,
R.Accurre Amor, ultima tibi debetur laurea,
Utrumque cor in unicum liquescat corculum. Amen.

A Réti János által másolt fordítás a mintát követni igyekezett. – A cantionak még három fordítása ismeretes: Vedd jó néven én szívemet, ó edes Jezusom (De natiuitate Domini Nostri Jesu Christi c.), Vedd magadnak én szívemet, ó édes Jézusom ([VEd magadnak én szivemet…] c.) és Vedd ajándékul szívemet, ó édes Jézusom (Cor tibi jesv offero etc. magyarul c.) kezdettel.  Lehetséges, hogy az ének Réti János fordítása (ld. az énekeskönyvről írt bevezetést).

Versforma: 14–14–16–14 (a–a–b–c); a harmadik sor 8/8, a negyedik 8/6 osztású belső rímmel.

Papp Géza (RMDT II., 233. sz.) a kézirat nótajelzését, amely nem utal meghatározott énekre, azonosította az Engemet miért szeretgetsz, oh Édes Istenem kezdetű oltáriszentségi ének dallamával (vö. Cantio de corpore Christi c.).




Hátra Kezdőlap Előre