|
16 Pasztorok<nak> Az áthúzott betűk fölött: kal Kézirata: Pécsi-ék. 1674, 106a–b. – A szöveg eleje a kézirat csonkasága miatt hiányzik. Karácsonyi ének oltáriszentségi vonatkozásokkal. Feltehetően a misén úrfelmutatás után vagy áldozáskor énekelték. Néhány sorában párhuzamos részek figyelhetők meg a Mennyből jövök most hozzátok kezdetű XVII. századi protestáns eredetű karácsonyi énekkel, amely az erdélyi katolikus kéziratos hagyományban is megvolt (vö. Petri András-ék. 1630–1, 34b; Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 54). Az egyezéseket lásd alább az egyes verssorokhoz fűzött jegyzetekben. Versforma: 13–13 (a–b); a sorok szótagszáma 13–14 között ingadozik; helyenként a 7–6-os osztás és a belső rím is megfigyelhető. Dallama ismeretlen. 2 Melchizedek áldozáttya – a kenyeret és bort áldozó ószövetségi papfejedelem (1 Móz 14, 18–20) Krisztus előképe. Vö. RMKT XVII./7, 147. sz. 1. sor jz. 3 manna – lásd [KEly-fel bennem szomju lélek…] c. 7. sor jz. 15–16 Jer hatt – Kájoni idézett énekében a 25–26. sor: Jertek hát mi is örvendjünk, A Pásztorokkal bé-mennyünk. 17 Nill szivem – Kájoninál 21–22. sor: Nyily meg szivem lásd-meg jobban Ki fekszik itt a Jaszolban. 19 Oh te kegyes – Kájoninál 45. sor: Oh kedves vendég nálam szálly. 20 Iüi csinaly – Kájoninál 43–44. sor: Jövel, csinálj csendes ágyat, Szivemben magadnak házat. 22 Iüi be – Kájoninál 47. sor: Jöj-bé hozzám te szolgádhoz. 23 Magasságban – Kájoninál 53–54. sor: Az mennyei magas Egben, Istennek dicsösség légyen.
|