[Királyoknak királlyának…]*

Királyoknak királlyának, Jesus Christusnak,
Mariának szent Fiának, mi egy urunknak
Jer mi mondgyunk dicsiretet mi meg váltónknak.
Jer dicsirjük ö felségét Istenségeben,
És tisztellyük csudálatos emberségeben,
Hogy juthassunk ö altala à dicsöségben.
Nyólczad napja à gyermeknek midön bételék,
Salamonnak templomában környül métélék,
Idvezitö Ur Jesusnak ötet nevezék.
Harom királly meszsze földröl hogy el erkezék,
Jerusalemben az uj királyt igen kérdezék,
Gaspar, Menyhart és Boldisar igen keresék.
Ezt hogy hallá à Herodes, meg haborodék,
És à varos azon igen el csúdalkozék,
À gyermekröl à Herodes igy tudakozék.
À varósból bé hivata à fö papokot,
Szent irásból tanúltákot, bölcs doktorokot,
Parancsolá, hogy látnanak szent irásokot.
À doctorok szent irásban am meg keresék,
À sidóknak ö kirallyat è keppen lelék,
Hogy à hires Bethlehemben Christus születnék.
Doctoroktól à Herodes hogy ezt meg tudá,
Nagy haragra az ö szivét ottan inditá,
Mert à Jesust el veszteni s-ölni akara.
Kiralyokat à Herodes hozza hivata,
Barátságat, szeretetit nékik mutata,
De szivének nagy haragját nekik nem monda.
Mennyetek-el, jó királyók, à Bethlehemben,
Az uj királyt keressétek ott à fö helyben,
Mert az iras oda mutat à mi könyvünkben.
Kérlek azon, jó kiralyok, ha meg lelitek,
Ajandekkal, imadsággal meg tisztellyétek,
Hogy meg tértek, azt tegyetek, hozzam jöjetek.
Mert kivanom énis ütet latnom s hallanom,
Ajandekkal tisztesseggel meg latogatnom,
Mint Istentöl adattot kiralyt latnom, imadnom.
À királyok halvan szavat à Herodesnek,
Ö elöle föhajtással el ki menének,
À varosnak ö kapuján am ki menének.
Ur Istennek ott meg jöve fényes csillaga,
És réajok ki árada vilagossága,
Lön à csillag kiralyoknak nagy vigassága.
À csillagot ök követven el indulának,
Bethlehemnek varossához hogy el jutának,
À varosnak ö kapujan ök meg allának.
Ott à czillág egy ház felet veszteg-al vala,
Holott urunk Christus Jesus születet vala,
À szép szüznek, Marianak ölében vala.
À királyok à csillagos házban menének,
És à földhez békéllének, ugy köszönének,
Drágalatos ruhajokban fel öltözének.
Hogy à hazban bé jútának, ök le-omlának,
Búzgó szivböl szeretetel le borulának,
És imadvan dicsiretet néki mondanak.
Aldott vagy te Jesus Christus, felséges király,
Mennyen, földön uralkodo hatalmas király,
Könyörgésünk vegyed hozzád, minket ne utály.
Szent félelemmel, haladással ök fel kelének,
Latvan fényes szep személyét, meg félemlének,
Batorságot de hogy vönek, közel menének.
À szent bölcsek ö kincseket ottan meg nyitak,
À Jesusnak s Marianak meg mutogatak,
Aranyat, temyént, szent kenetet urnak bé adák.
Szüz Maria à bölcseket ott meg tanitá
À szent hitre, mert ö nékik nyilvan meg monda,
Hogy à gyermek Isten, ember, mindenek ura.
À királyok nézik vala a' szüz Mariát,
Nagy örömmel veszik vala ö tanitásat,
Edesdeden hallyák vala minden mondását.
Ott à házban à fényes nap Christus ben vala,
Mind Istennek és embernek ök vallyák vala,
À szép szüznek, Marianak ölében vála.
Szüz Maria à kis Jesust fel-vette vala,
À bölcseknek ö láttokra ki tartya vala,
Oh mely édes szent malasztot éreznek vala.
Arabiának arannya hogy fénlik vala,
À temjén nek és kenetnek jó szaga vala,
Nemes illat mind à házat bé fogta vala.
Harom neméü ayandékon példaztátának
À Jesusban à harom jók, kik meg valának,
Az istenség, az emberség, királyi felség.
Az arannyon példaztaték ö kiralysaga,
À temjénen ö isteni nagy méltósaga,
À keneten ö emberi halandosága.
Az arannyon kiralysága, nagy gazdagsága,
À temjenen aldozattya és nagy papsaga,
À keneten kin vallása és szent halala.
Szüz Maria tisztességgel à bölcs urakot
Am meg áldá, és köszöné ajandékokot,
Jó vóltokot, hüsegeket, szolgályattyókot.
À szállásra hogy mennének, búcsút mondanak,
Ételt, italt hogy vennének, ott maradanak,
Az egy napon és egy ejel ott mulátának.
Midön ejiel alunnának, almot látának,
Az angialtól ök ekkeppen tanittátának,
Hogy kegyetlen Herodestöl ne láttátnának.
Mert Herodes jövendöre ugy keresnje,
És hogy törrel gyermek Jesust meg öletnéje,
Magokat-is à bölcseket el-veszteneje.
Ez lön oka, hogy à bölcsek reggel kelének,
Herodeshez nem menének, jobra térének,
Vigassággal, nagy örömmel haza menének.
Hazajokban poganyoknak hirdetik vala,
Hogy Istenhez csillag öket bé-vitte vólna,
Mindeneknek szent királlyát ök lattak vólna.
Pogányokat à szent bölcsek tánittyák vala,
Keresztséget à Christusban fel vészik vala,
Mind Istennek és embernek öt vallyak vala.
E-csillággál és malasztal mi-is keressük,
Harom nemü ayandekkal Christust tisztellyük,
Mert Istennek es embernek, királynak hidgyük.

17 K tanúlt, okos, bölcs 36 K adott 45 K szép kapuján 52 K bé-jutának, térdet hajtának 57 K vedd-bé 58 CS hala<á>dással K Félelemmel 62 K Ur Iesusnak 63 K szépen bé-adák. 75 CS malasztát K malasztot 77 CS teméjnek K temjénnek 79–81, 85–87 K Hiányzik. 90 K Jó-vóltokot, Szent Fiához, s' szólgálattyokot. 95–96 K Tanúságot az Angyaltól ottan hallának, Hogy az álnok Heródeshez ne indúlnának. 97–99 K Hiányzik. 104 CS A vólna szó vala-ból javítva. 105 K Menynek, s' Földnek Szent Királlyát ök látták vólna. 106–111 K Hiányzik, helyette egy záróstrófa: Dicsirtessél áldott Jesus, Világnak Ura, Kit mi-nékünk váltságunkra, szült a' Maria. Engedgyed hozzád mehessünk Szent országodba.

Kézirata és nyomtatott kiadása:

Csíkcsobotfalvi kézirat. 1675 k., 53–7. – Dallamát is közli.

Alapszöveg: Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 105–7. – Nótajelzés: Nota: A' Szüz szülé Szent Fiát, etc.

Szövege megtalálható még: [ Szőlősy Benedek:] Cantus catholici. (Nagyszombat 1703, 71–74; kiad. MIR 39, 92.)

Bibliai ének a bethlehemi három királyról. Epikus részletezéssel mondja el az újszövetségi történetet, benne Heródes királyt is szerepeltetve (Mt 2, 1–18). A névtelen szerző forrásként feltehetően egy ismeretlen ferences prédikációs gyűjteményt is használt. Az elbeszélés során a szereplők közül Heródes (10–12. versszak) és a királyok (19. versszak) első személyben szólalnak meg,  ami a párbeszédes előadás lehetőségét sem zárja ki. Erre vall az éneknek vízkereszti játékokban és egy karácsonyi kántálóban felbukkanó részlete is. Vö. MNT II., 42., 50. és 648. sz. Az éneket a Vízkereszt nyolcadában szokásos házszentelési processióban házról-házra járva adhatták elő.

A háromkirályok archaikus hazai kultuszáról és a vízkereszti házszentelési szokásokról lásd Bálint 1973, 140–8.

Versforma: 13–13–13 (a–a–a).

Dallama: RMDT II., 33/II. sz.

7 Nyólcsad napja – az Újév, Jézus névadásának és körülmetélésének (Circumcisio Domini) napja.

12 Gaspar, Menyhart és Boldisar – a napkeleti bölcsek nevét az evangéliumi elbeszélés nem ismeri; legendás, apokrif hagyomány őrizte meg.




Hátra Kezdőlap Előre