23 Az az eo fiat szavak utólag beszúrva. 31 Istenünk <az ö hiueit itil> az eo hiueit 33 A sor után, őrszóként: Czillaghia tu nektek A szöveg másképpen folytatódik!

Kézirata:

Apor Formularium toldaléka. XVII. sz. 2. fele, 19a–20b.

Vízkereszti házszentelő ének. A kétszer öt versszakból álló ének, amelyet a kántor és a nép adhatott elő, közrefogja a ritmusos-rímes prózába foglalt áldás szövegét. Az áldást a házszentelést végző pap mondhatta vagy recitálhatta. Ennek a szövegnek, amely ismeretlen latin forrásból  származhatott, kialakult formája volt. Nyomtatott forrásokban először Pongrácz Eszter Arany korona (Nagyszombat 1719, 43) című imádságos könyvében a következő formában olvasható:

IMÁDSÁG.

Kiben ember, áldást kér az Istentöl.   AZ áldás, mellyel az Atya Isten e' világot meg-áldá, mikor a' mi Üdvözlitö JEsus Kristusunk e' világra született: a' szállyon, és jöjjön én-reám-is.   Az áldás, mellyel az Atya Isten az elsö embert meg-áldá, mikor teremté; a' szállyon, és jöjjön én-reám-is.   Az áldás, mellyel Jákób Pátriárka, az ö fiát Jósefet meg-áldá; a' szállyon, és jöjjön én-reám-is.   Az áldás; mellyel a' vén Tóbiás az ö fiát meg-áldá, mikor az idegen földre küldé; a' szállyon, és jöjjön én-reám-is.   Az áldás, mellyel a' Bóldogságos Szüz Mária az ö Szent Fiát JEsust meg-áldá, mikor a' Templomban az ö Szent Attyának bé-mutatta; a' szállyon, és jöjjön én-reám is.   Az áldás, mellyel a' mi Urunk Istenünk az ö hiveit meg-áldá a' magas Kereszt-fán, mikor az ö Szent Lelkét ki-botsátá, a' szállyon, és jöjjön én-reám-is.   Az áldás, mellyel a' mi Urunk JEsus Kristus az egész világot meg-áldá, mikor Menybe fel méne; a' szállyon, és jöjjön én-reám-is.   Az áldás, mellyel a' mi Urunk JEsus Kristus, az ö Tanitványit meg-áldá, mikor a' Szent Lelket reájok küldé; a' szállyon, és jöjjön én reám-is.   Az áldás, mellyel a' mi Urunk Istenünk, itélet napján az ö hiveit áldani fogja, a' szállyon én reám-is, Amen.

Az öt versszakból álló bevezető rész a karácsony és az újév ünnepének tartalmára vonatkozik; az áldást követő öt strófa pedig az áldást magát foglalja versbe. Az Apor Formularium toldalékában ennek az utóbbi öt versszaknak az írása más mint a bevezetőé és az áldásé. Ha egy kéztől is származik, bizonyosra vehető, hogy a másoló később és sietős írással toldotta hozzá ezt a részt az áldás-formulához. Így ez akár önálló versnek vagy éneknek is tekinthető. De mindhárom rész szövege archaikus jellegű és a másolásból eredő romlás jegyeit viseli. Ez különösen szembeötlő egyes görög vagy latin  szavak torzulásánál (18. és 48. sor), amelyekhez a népi rigmusok továbbadói értelmetlen alakjukban is ragaszkodtak, és változtatás nélkül megőrizték. Az itt közölt „három király járó” éneknek (vö. [Az harom szent kiraly…] c. jz.) szövege átmenetnek tekinthető a falusi kántor-szerzemények és a nép által önállóan használt, kántált szövegek között.

Versforma: 12–12–12–12 (a–a–a–a).

Dallama ismeretlen.

18 Panachietol [?] – Paracletos, a Szentlélek görög nevének eltorzult alakja lehet.

23 Jakob – Jákob áldása, amit Józsefnek adott (1 Móz 49, 22–26).

25 Tobias – Tóbiás áldása; valószínűleg utalás Tóbiás könyve 13. fejezetére, amelyben az idősebb Tóbiás ünnepélyes ének formában magasztalja Istent és megjövendöli Jeruzsálem dicsőségét.

39 eondödik [?] – talán: ontódik [?]

48 Perfecti [?] Judában [?] – talán a prefectus eltorzult alakja.