Jaj mit látok, s mit szemlelek, |
Meg feszült drága Jesusomra: |
Jáj, könyvez szemem, sir az én szivem, |
Bankodik lelkem, nincs semmi kedvem, |
Szomorúságtól mert nem szolhat nyielvem.
|
|
Vallyon s kerlek, ki nem sirna, |
Téged Jesus ki nem szánna |
Illy keserves, illy rút kinokért? |
Bizony kemény szü, vad természetü, |
Há szive rajtad sirva nem fakad, |
Oh szép meg váltom, kénok közt mint lankad.
|
|
Menyországnak nagy királlya, |
Egy rút keresztre szegeztetik: |
Az egész tested el fogta véred, |
El ájúl szived, jáj nincsen szined, |
Hátúl változot szép ékes személyed.
|
|
Dicsösséges gyenge kezed, |
Melly fundálta az egeket, |
Jáj, keresztfára szegeztetett. |
Szentseges lábak, kik bünt tapodnak, |
Im egy keresztre vadnak szegezve, |
Kemény szegekkel rútúl által verve.
|
|
Hól felseged, hól nagyságod? |
Hova lött szep ábrázatod? |
Oh mivel veres az óldalad; |
Ki nem siratna? s'-téged nem szánna? |
Te szent testedet, ékes szinedet |
Éppen bé-fogta véres szent fejedet.
|
|
Oh Istennek szép báránnya, |
Oh ártatlan édes Jesusom: |
Mit cselekedtél, kinek vétettél? |
Hogy kereszt fara, illy rút halálra |
Sententiaztak mindenek láttára.
|
|
En vagyok uram, én vagyok, |
Büntelen vagy, te nem vétettél: |
Oh, miért értem, aki bünt töttem, |
Téged kinoznak és óstoroznak, |
Édes Jesusom, ártatlan vondoznak?
|
|
Illyen törvényt, à ki hallót |
Illy hamis, illy rút sententiát. |
Szólgák vétkeznek, királyt büntetnek, |
Bünös el-tevedt, az ura szenved, |
Keresztre megyen Isten, ember, érted.
|
|
Oh keresztyény igaz lelkek, |
Meg-feszült, drága Jesusomra. |
Mondgyátok, kérlek, ha ki köztetek |
Illj dolgot látott, illy csúdat hallott, |
Minemü mostan keresztfan láttatot.
|
|
Büntelen szenved bünösökért. |
Itt ige halgat, az Isten jajgat, |
À virag hervad, à zöld ág fonnyad, |
Halandóvá lött az halhatatlansagh.
|
|
Ki az égtöl tiszteltetik, |
À bünösöktöl csufoltatik, |
Kit az orszagok félnek: à latrok |
Nevetni mérik, s'-azt arczúl verik, |
Pökdösik Istent s'-vérében keverik.
|
|
Menynek és földnek királlyát |
Minden czimeri csak vas szegek. |
À hegyes kopia, királyi pálcsa |
Ket lator között vérben förtözöt, |
Sidok királlya vért bövön öntözött.
|
|
Ki à kincset adgya, nincsen ruhája, |
Bársony palástya néki szállása, |
Legg jobb joszága tövis koronája.
|
|
Oh én lelkem s'-szemem fénye! |
Oh Jesus, szivem egy öröme! |
Ki kinszeritett erre tégedet, |
Hogy büneimért s'-szegény lelkemért |
Rut halált szenvedgy érettem, szegényért?
|
|
Halálodnak kegyes vóltat, |
Nincs oly ember, ki meg szólgalná. |
Há életemet, s'-minden véremet |
Neked áldoznám, s'-lelkemet adnám, |
Szeretetedet meg nem szólgálhatnám.
|
|
Vajha drága keresztfádhoz |
Borulhatnék, édes Jesusom: |
Szemem könyvével, mint egy kenettel |
Lábaid kenném és ölelgetném, |
Haj-szálaimmal csókolvan törölném.
|
|
Oh kereszt hegyes tövissek, |
Emberekért fel vött szegek, |
Oh piros sebek, oh szép Jesus: |
Ah tekincs reám, mennyei mannám, |
Szivem el-bádgyatt, nyilvan nem szólhat, |
Szerelmed miatt már halálig óhajt.
|
|
|