4–5 CCN Türés formája, Szentség példája; 11–12 CCN jaj! s' meg-fonnyadtál, oh! Angyalok szépsége. 13–24 CCN Hiányzik. 28–29 CCN Véredet ontod; Testedet rontod 31–42 CCN Hiányzik. 43–54 CCN A 8–9. vsz. fordított sorrendben. 45–48 CCN Szent Véred én ontottam: Szent
Fejed szúrtam; Szent Lábad fúrtam: eleted én fogyattam. 52–54 CCN A' veszett vétket követvén, Mérget, s' ecztet [!] néked kevertem. 55–60 CCN Hiányzik. 63 CCN Szenvedek veled méltán: 64–65 CCN Bünöm általlom, hitem meg-vallom.
Nyomtatott kiadásai:
Cantus catholici. Kassa 1674, 299–300.
Előtte a latinja kottával. – Felirata és
nótajelzése: Magyarúl: Azon Nótája.
[Szőlősy Benedek:] Cantus catholici.
Nagyszombat 1675, 294. Előtte a latinja kottával.
Kiad. MIR 39, 70. – Felirata és nótajelzése: Magyarul. Azon Nótára [ = O languens Jesu].
Szövege megvan még a következő gyűjteményekben: Evangeliumok es Epistolak (Nagyszombat 1692, 342), Écsi-ék. (1700–25, 205), Vépi ék. (1725–68, 139), Bozóki Mihály: Katólikus kar-béli kótás
énekes könyv (Vác 1797, 171).
Sirató ének, az O languens Jesu
kezdetű latin planctus parafrázisa. A latin eredeti csak az
idézett magyarországi forrásokban található;
a himnológiai irodalomban ismeretlen. – Szövege
a következő:
A latin ének öt strófás; ezt a magyar parafrázisban
az 1675-i Cantus catholici öt versszakkal,
az 1674-i kassai Cantus catholici még
további öt versszakkal toldotta meg. Szerzője ismeretlen.
Versforma: 5–5–7–5–5–7
(a–a–b–c–c–b).
Dallama: RMDT II., 175/I. sz.