Ave manus dextra^*

Nyomtatott kiadása:

Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 229. – Cím: AVE MANUS DEXTRA. – Nótajelzés: Nota eadem. [Utalás az előtte lévő latin eredeti nótajelzésére: Nota: Salve mundi salutare]. – Megvan a második kiadásban is (1719, 177).

Szövege megtalálható még: Szentmihályi Mihály: Egyházi énekes könyv (Eger 1797–8, 155).

Énekes-verses imádság Krisztus öt sebéhez, az Ave caput Christi gratum kezdetű Oratio de vulneribus Christi című XIV. századi verses imádság hat strófájának fordítása. A latin vershez a középkori források szerint XI. Gergely pápa (1370–1378), az utolsó avignoni pápa ötven évi búcsút engedélyezett:  praescripta oratio est edita a beato Gregorio papa habens 50 annos indulgentiarum (a XVI–XVII. századi latin imádságoskönyvek is így idézik). – A Krisztus szenvedésének, passiós eszközeinek tisztelete Magyarországon a XIV. század második felében terjedhetett el. A reánk maradt liturgikus  szerkönyvek közül Pálóczi György esztergomi érsek 1389 előtt készült misekönyvében (OSzK, Cod. Lat. 359) az erre vonatkozó votív misék (De quinque vulneribus Christi, De lancea Domini, De spinea corona Domini) megtalálhatók.  Elterjedése hatott a Krisztus szenvedésére emlékező népi ájtatosságokra. Vö. Bálint 1973, 234. skk.

Az eredeti latin vers hét versszakból állott (Mone I, 158–159); Kájoni ennek csupán a 2., 3. és 5. strófáját közölte, de a négysoros eredeti versszakokat egy ötödikkel, a refrénnel megtoldotta. A magyar fordításban a latin minta első strófájának nincsen megfelelője. Nyilvánvaló, hogy a fordító  az öt szent seb tiszteletéhez alkalmazta a magyar éneket, és ezért hagyta el a Krisztus fejéről szóló első strófát. A nótajelzésben a tartalmilag rokon Salve mundi salutare kezdetű népszerű középkori verses imádságot idézte, amely a Cantus catholici első kiadásából (1651, 59; vö. RMKT XVII./7, 198. sz.) hat  soros formában ismeretes. A fordítását a dallammintához alkalmazva refrénnel egészítette ki, amit az énekléskor ismételni kellett; Kájoni a latin szöveget is egy sorral megtoldotta (kiad. Dankó 343). A teljes latin szöveg – zárójelben a Kájoninál nem szereplő versszakokkal – a következő:

Hymnus Sancti Gregorii papae devotissimus. Nota: Salve mundi salutare.

(Ave caput Christi gratum Diris spinis coronatum Nos conserva, ne peccatum Poenae ducat ad reatum.)

Ave manus dextra Christi, Perforata plaga tristi. Nos ad dextram iube sisti, Quos per curcem redemisti. Jesu dulcedo cordium.

Ave palma Iesu laeva, Sic confixa plaga saeva. Nos ab illa morte leva, Quam produxit mater Eva. Iesu dulcedo cordium.

(Ave latus lanceatum Unde fluxit flumen gratum, Praebe nobis conducatum Ad aeternae vitae statum.)

Ave vulnus Dextri pedis, Aedem mentis pie laedis. Dum ad eam saepe redis: Esto nobis spes mercedis. Iesu dulcedo cordium.

(Ave plaga laevae plantae, Qua virtutum crescunt plantae, Nos ab hoste subplantante Contuere post et ante.

(Ave tota denudata Caro Christi flagellata, Nos conserva, ne peccata Vita privent nos beata.)

Amen.

Versforma: 8–8–8–8–8(–8), (a–a–a–a–b–b); az 5. sor refrén, amit feltehetően ismételtek.

Dallama: RMDT II., 197/I. sz.