[VR IESUS kereszt-fán, mint erös Oroszlán…]*

Nota: En nagy vigaságos

VR IESUS kereszt-fán, mint erös Oroszlán,
Ördög, és bün-sóldgyán, Halálon prédát hány:
Midön kínoztatik, és meg-áldoztatik, az Húsvéti-Bárány.
Az Halált el-rontá Christus Calvárián,
Hogy Szent vérit ontá, mint kegyes Pellikán:
Hogy meg-hólt Fiait, Adám maradváit, éleszsze halálán.
A' fának gyümölcse Atyáinkban meg-ölt,
Eva rosz erkölcse, gyarló testünkben költ:
De a' Törvény vége, hogy Christus el-jöve, ez mái-nap bé-tölt.
Lévén Izraëllel régen szövetsége,
Már végbe-ment ezzel Egi-követsége:
A' mit meg-jövendölt, Mójses-által; bé-tölt, Szentek reménsége.
Dicsirjük egy szivel tehát mi ötet ma,
Szép dicsiretekkel, mert az ö hatalma:
A' mi életünknek, és bünös lelkünknek, egyedül óltalma.
Minden-féle állat tiszteli, mert nagy Szent,
Nap-gyászol, hogy Urát verik, Föld meg-rettent:
Kö-sziklák hasadnak, halottak támadnak, szánnyák az Ur Istent.
Csak az Ember szive kegyetlen, nem búsúl,
Nincs ki szánnya senki, hogy Világból ki-múl:
Ah! ki nem-csudállya, az Egek királlya, meg-hal ártatlanúl.
Lelkünknek orvossa az Ur Christus IESUS,
Ha vagyon sérelmed, ô bünös ehez fuss:
Nézd Kereszt-óltárát, Keserves pohárát, ô Világ ne légy bús.
Az életnek kúttya ö óldalából folyt,
Idvességünk árra, Szent áldozattya vólt:
Isten, s' Ember között, a' Christus frigyet tött, hogy érettünk meg-hólt.
Hálát adgyunk azért minnyájan Istennek,
Illy nagy jó-vóltá-ért áldást mondgyunk ennek:
Vigan énekellyünk, hogy Egben mehessünk. Dicsiret Istennek.

Nyomtatott kiadása:

Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 252. – Cím: MAS. – Nótajelzés: Nota: En nagy vigaságos. fol. 45. – Megvan a második kiadásban is (1719, 192).

Szövege megtalálható még a következő nyomtatott gyűjteményekben: Bozóki Mihály: Katólikus kar-béli kótás énekes könyv (Vác 1797, 176), Szentmihályi Mihály: Egyházi énekes könyv (Eger 1797–8, 200).

Húsvéti ének Krisztus megváltó haláláról. Forrása, szerzője ismeretlen.

Versforma: 6–6–6–6–6–6–6 (a–b–a–b–c–c–b).

Dallama: RMDT II., 121/I. sz.

1 Oroszlán – a győzelmes Krisztus előképe, vö. Karacsonra valo Gloria c. 12. sor jz.

5 Pelikán – lásd [IDvez légy Iesus Szent feje…] c. 24. sor jz.

6 maradváit – leszármazottait, az utókort (NySz II, 687).

10 régen szövetsége – „ó-szövetség”, az Úristen és Izrael népe között a Sinai hegyen kötött szerződés (2 Móz 19., 24. és 32–4. fejezet).

27 a' Christus frigyet tött – „új-szövetség”, Krisztus kereszthalálával a Mózes által kötött szövetség érvényét veszítette, és életbe lépett a megváltói vérrel megpecsételt új szerződés. Kezdetét az úrvacsoráról szóló elbeszélések jelzik (Mk 14, 24 és a párhuzamos evangéliumi helyek; 1 Kor 11, 25).


Hátra Kezdőlap Előre