Gloria*

Nótája, Immaron bé-tölt, à mit jövendölt

DIcsösség légyen, A' magass Menyben, Teremptö Istennek;
Békesség Földön a' szelid embernek.
Téged dicsirünk, Es magasztalunk, Mennyei Királyunk:
Hálákat adunk; Hiven udvart állunk.
Istennek Fia, Christus szent Urunk Emberek nagy díja:
Kegyes Bárányunk, Ki a' bünöst híja.
Szent vagy Jesusunk, Te csak egyedül, Magad erejétöl:
Az Atyad jobján ülvén érdemedböl.
Uralkodván ülsz Atyád fényében, Eörök dicsösségben;
A' Szent Lélekkel mind örökké. Amen.

Nyomtatott kiadása:

Cantus catholici. Kassa 1674, 382–3. – Cím: GLORIA. – Nótajelzés: Nòtája, fol. 10.   [ = Immaron bé-tölt, à mit jövendölt].

Szövege megtalálható még a következő XVIII. századi kéziratos gyűjteményekben: Magyar Cantionale (XVIII. sz. eleje, 111), Écsi-ék. (1700–25, 275), Zirci-ék. (1751–66, 69a és 75a), Vöcsey János-ék. (1752, 11), Szakcsi kántorkönyv (1788–9, I, 3).

Gloria-parafrázis. Lásd Adventre valo Gloria c. jz. Szerzője ismeretlen.

Versforma: 5–5–6–5–6 (a–a–a–a–a; a képlet csak az első két strófában teljes, a harmadik és ötödik sor azonban mindvégig összecseng).

Dallama: RMDT I., 130/I. sz.




Hátra Kezdőlap Előre