Nyomtatott kiadása:
Kájoni János: Cantionale catholicum.
Csík 1676, 287–8. – Cím: Quicunque vult. Előtte a latin eredeti. –
Nótajelzés: Nota eadem. [Utalás
a latin nótajelzésére: Nota: Mittitur
ad virginem etc.] – Megvan a második
kiadásban is (1719, 223).
Megvan ezenkívül még Kájoni János
saját kezével másolt latin–magyar versgyűjteményében
is (177 k., 2); ez azonban ma nem hozzáférhető, és Papp Géza feljegyzéséből
csak a latin és a magyar kezdősor ismeretes.
Szövege megtalálható még:
Vépi ék. (1725–68, 183),
Bozóki Mihály: Katólikus kar-béli kótás
énekes könyv (Vác 1797, 185; Akvinás-béli
Sz. Tamás vallása).
A Szentháromságra vonatkozó hittani tételek
verses összefoglalása, a Quicunque vult animam
firmiter salvare kezdetű középkori tanító
vers (pium dictamen) fordítása. A latinja (
Chevalier 32491; AH 30, 9) viszont a Szent Athanasiusnak tulajdonított
és főként az V. századi eretnekségek
ellen megfogalmazott hitvallás, a Symbolum Athanasianum
(Quicunque vult salvus esse; vö. RMKT XVII./7,
141. sz.) versbe foglalása. Ezt a hitvallást
a legújabb időkig a Szentháromság vasárnapjától
adventig terjedő időszakban a papi zsolozsmában minden
vasárnap mondották. Versbe foglalt változata viszont
szakaszonként hórákra bontva már a középkorban
kis officiumként (Horae de Sanctissima Trinitate) szerepelt (vö. Chevalier 16566; Mone
I, 28–9); erre utal a Has horas
kezdetű utolsó versszak is. Szövege Kájoni nyomán
a következő:
ALIUS. Nota: Mittitur ad Virginem etc. |
Quicunque vult animam firmiter salvare, |
Tres personas credere, ipsas honorare, |
Tenetur; et precibus iugiter orare, |
Unum Deum dicere, solum adorare. |
|
|
Trinitatem credimus summum Genitorem, |
Sanctum eius Filium, nostrum Redemptorem: |
Sanctumque Paracletum gratiae Datorem, |
Unum tamen dicimus Deum Creatorem. |
|
|
A se Patrem credimus, cum hunc generavit, |
Filium, de lumine, lumen resultavit: |
Procedentem Spiritum uterque spiravit, |
Neuter horum genuit ipsum, vel creavit. |
|
|
Ad Patrem vix pertinet super baptizatum, |
Qua sonuit Filium humane vocatum: |
Naturae susceptio, columbae volatum, |
Credimus Spiritui Paracleto datum. |
|
|
In Patre potentia cuncta denotatur, |
Filio prudentia omnis declaratur: |
Gloria Paracleto universa datur, |
Qui cum Patre, Natoque conglorificatur. |
|
|
Voluntate Filius Patris incarnatus, |
Est de Sancto Spiritu, de Virgine natus, |
Crucifixus, mortuus, atque tumulatus, |
Resurgens a mortuis caelis elevatus. |
|
|
Et per ipsum erimus omnes iudicati, |
Beati ad gloriam aeternam vocati: |
Ad poenas perpetuas ibunt condemnati, |
Haec omnia tenentur credere beati. |
|
|
Has horas sic recolo, ut in Trinitate, |
Veneretur unitas, et in unitate, |
Honoretur Trinitas. Atque pietate, |
Faciat me credere hoc cum firmitate. Amen. |
|
|
Versforma: 13–13–13–13 (a–a–a–a).
Dallama: RMDT II., 145. sz.
13 Keresztelt Fiún-valo szó – Utalás
Jézusnak a Jordán partján történt megkeresztelkedésére,
ahol az evangéliumok leírása szerint a mennyei Atya szava
hallatszott és a Szentlélek galamb képében megjelent.
Mt 3, 16–17: Meg-kereszteltetvén pedig Jézus, mingyárt
fel-jöve a' vizből: és ímé meg-nyílának
néki az egek: és látá az Isten lelkét
alá-jőni mint egy galambot, és reá szállani.
És ímé szózat lőn mennyekből, mondván:
Ez az én szerelmes fiam, kiben nékem kedvem tőlt. (Vö.
Mk 1, 9–11; Lk 3, 21–22.)
|