Te Deum lavdamus*

TEged Ur Isten dicsirünk,
Téged Urnak vallunk:
Tèged örök Atya Isten,
Minden állattal tisztelünk.
Teged az egesz Angyalok,
Téged Archangyalok;
Téged mennyei bóldogok,
Es minden hatalmasságok.
Tèged fényes Cherubimok,
Seraphim Angyalok,
Szüntelen szòval áldanak,
Es igen fel-magasztalnak.
Téged Szentnek mind kiáltvàn,
s' Szent Istennek mondván;
Szent a' seregeknek Ura;
Szent, Szent Angyalok Királlya.
Tellyes a' széles Meny-ország,
Nagy dicsireteddel;
Tellyes a' föld kereksége,
Felséges dicsösségeddel.
Téged az Apostoloknak,
Dicsö sokasága:
Tèged régi Profétáknak,
Nagy sok dicsíretes száma.
Téged Mártyrok serege,
Confessorok népe:
Téged sok gyenge Szüzeknek
Dicsirvén, énekel nyelve.
Néked földnek szélességén,
S' Világ minden részén,
Közönséges Anya-Szentegyház,
Te dicsiretedre vigyáz.
Atyát nagy eröss Istennek,
S' méretlen Felsègnek:
Te Szent Fiadat egygyednek,
Vallya, Lelkedet Istennek.
Christus dicsösség Királlya,
Minden állat Ura:
Egèsz Keresztyénség vallya;
Atyádnak vagy örök Fia.
Te meg szabadúlásáért
Emberi nemzetnek,
Testet nem utáltál venni,
Méhèböl a' gyenge Szüznek.
Te, hatalmaddal meg-gyözvén,
Halálnak fulánkját:
Benned bízóknak meg-nyitád,
Meny-országnak erös zárját.
Te, ülsz az Atya Istennek
Jobja felöl, menyben:
Te, menyei dicsösségnek,
Uralkodol Szent székiben.
Hiszünk tègedet mindnyájan,
Szent Birónak lenni:
Es hogy utólsó nap el-jüsz,
Mindeneket meg-itélni.
Kérünk azért most tégedet,
Hogy légy segítséggel,
Bünös szolgaidnak, kiket
Meg-váltottál Szent véreddel.
Szent vèredért kérünk engedd,
örök dicsösségben,
Hogy meg-ajándèkoztassunk
Több Szentiddel egyetemben.
Idvezítsd a' te népedet,
Felséges Ur Isten!
Es fel-magasztallyad ötet,
Mind örökkè dicsösségben.
Téged szüntelen Ur Isten,
Minden napon áldunk:
Dicsösséges szent nevedet,
Mind örökké magasztallyuk.
Oltalmazz minket naponként,
Felséges Ur Isten!
Es minden gonoszságoktól
Ments-meg hiveidet éppen.
Kérünk azért nagy Ur Isten,
Hogy könyörüly rajtunk;
Es a' te jó vóltod szerént,
Irgalmazz Isten mi-nékünk.
A' te kegyességed Isten,
Maradgyon mi rajtunk:
Mert mi minden szükséginkben,
Csak te benned híven bíztunk.
Te hozzád oh nagy Ur Isten,
Reményül futottunk;
Igy utólsò itíletben,
Gyalázat nem lészen rajtunk.

Nyomtatott kiadása:

Cantus catholici. Kassa 1674, 388–91. – Cím: TE DEUM LAVDAMUS. – Dallamát is közli.

Dicsőítő, hálaadó és könyörgő ének, a Te Deum laudamus fordítása. Vö. Te Deum lavdamus [TEged Ur Isten dicsirünk…] c. jz. Szerzője ismeretlen.

Versforma: 8–6–8–8 (rímelése bizonytalan).

Papp Géza megállapítása szerint a hívek által is megtanult gregorián dallamra énekelték; vö. RMDT II., 123–4. 1. (57. sz. jz.)




Hátra Kezdőlap Előre