[IDvöz légy, Oh nagy Királyné…]^*

Nyomtatott kiadása:

Cantus catholici. Kassa 1674, 386. – Felirata: Magyarúl: Azon Nótára. Előtte a latin eredeti SALVE REGINA címmel és kottával.

Mária-ének, a Salve regina kezdetű időszaki Mária-antifóna verses átiratának, a Salve, salve o regina, Mater misericoridiae kezdetű latin éneknek fordítása. A latin eredeti a himnológiai irodalomban ismeretlen, szövege egyedül a kassai Cantus catholiciben található. Feltehetően magyarországi eredetű. – Szövege a következő:

Salve, salve o regina, Mater misericordiae: Vita, dulcedo et spes nostra Salve o! regina.

Ad te, regina clamamus, Exules Evae filii: Ad te o! virgo, suspiramus gementes et flentes.

In hac lacrymarum valle Ad te clamamus exules: Eja nunc ergo advocata, Advocata nostra.

Ad nos verte illos tuos Misericordes oculos: Et Jesum benedictum fructum Ostende, Ostende.

Post exilium ostende Nobis Jesum dulcissimum: Clemens et pia o! Maria, Dulcis o! Maria.

Hasonló kezdetű másik változatát lásd [IDvöz légy Királynè, Szent Szüz…] c. jz.

A Salve regina kezdetű antifónát a breviáriumi hórák végén latinul, vagy a nép a litániák végén magyarul Szentháromság vasárnapjától adventig terjedő időben (per annum) énekli. Az 1674-i Cantus catholici szerkesztője azért iktatta ezt a Mária-éneket a Szentháromság vasárnapjára való énekek végére, mert az egyházi év folyamán először ezen a napon énekelték.

Versforma: 16–15 (a–a); a sorok 8/8 és 9/6 osztásúak.

Papp Géza szerint a hívek által is megtanult gregorián dallamra énekelték; vö. RMDT II., 123–4. 1. (57. sz. jz.)