|
|
Nyomtatott kiadása: Cantus catholici. Kassa 1674, 414. – Cím és nótajelzés: MAS: Melynek Nótája, fol. 24. [ = Üdvöz légy Mennyei Bánya]. Szövege megtalálható még a következő XVIII. századi gyűjteményekben: Paksi Márton György-ék. (1760, 313), Császár Ferenc-ék. (XVIII. sz. 2. fele, 144b és 154b), Szentmihályi Mihály: Egyházi énekes könyv (Eger, 1797–8, 281). Válaszos ének az Oltáriszentségről. Tartalma szerint verses imádság a kenyér és bor színe alatt jelen lévő Krisztushoz, aki megtestesülése és kereszthalála által megszabadította az embereket a bűn és halál átkától. Ez a gondolatmenete általában a misében énekelt úrfelmutatási énekeknek; vö. RMKT XVII./7, 147., 148., 156–158. sz. Forrása, szerzője ismeretlen. Versforma: 8–8–8–4 (a–a–a–b); a 4. sor refrén. A névtelen szerző a nótajelzésben idézett dallammintát ([VDvöz légy Mennyei Bánya…] sz.) módosította, akárcsak a Dicsőségnek szent királya kezdetű, a vértanúk tiszteletére szerzett énekét (A' szent martirokrol c.). Dallama: RMDT II., 24a/I. sz. 3 Mannádat – lásd [Kely-fel bennem szomju lélek…] c. 7. sor jz. 10 Ez én testem – utalás Jézus szavaira, a „szerzésre”: Ez az én testem (Mt 26,26; Mk 14, 22; Lk 22, 19).
|