[Fenies menyorszaghban lako…]*

Nota Infinitae bonitatis

Fenies menyorszaghban lako,
Földön s mennjen uralkodo
Kj mondhatatlan meltoságh,
Te szent testedet es szent veredet,
Ki nekünk hagiád, etelül adád
Ez szent ostyaban, iduözlegy oh Jesus.
Noha Istensegben edgy vagy,
Az Atyaual hasonlo vagj,
Hatalmassagod neked nagi,
De meghis ertünk, hogy el ne ueszünk,
Kentol tauozzun k, el ne karhozzunk,
Halalt szenuedel, iduöz legj oh Jesus.
Manna uolt te neked peldad
O töruenyben, de el rontád
Szent testedet, kj helyen adád,
Kenier szineben, kis kereksekben
Magad el rejted, etelle teued
Ez szent ostyában, iduöz legy oh Jesus.
Szent szeretetnek szekrenje,
Lelkünknek szent eledele,
Egeknek nagy feniessége,
Mi büneinket, undok uetkünköt
Töröld el, s minket ald megh mezönket,
Ez szent ostyában iduözlegy oh Jesus.
 
Meltan nieluem nem diczirhet,
De à mint en töllem lehet,
Legien te neked dicziret,
Ez szent ostyaban, kis liszt langiaban,
Ez aldozatban, mint menyországhban,
Dicziret neked, oltarj nagy szentsegh.

1 PM enies Az iniciálé helye üresen hagyva. PA Fenies [… ] leuö 2 PA Eghen földön 7 PA igj 11 PM tauozzuk PA tauazunk 15 PA â kj heliet 18 PA A legy szó hiányzik. 22 PA uetkinköt 26 PA De megis mint tollem

Kéziratai:

Alapszöveg: Pálffi Márton-ék. 1676 előtt, 45a–b. – Nótajelzés: Nota Infinitae bonitatis.

Petri András-ék. 1663–8. (a Réti János által másolt részben), 99b.

Oltáriszentségi ének. Forrása, szerzője ismeretlen. Az egymástól alig eltérő két erdélyi kézirat a gyergyói vagy csíki ferences kántorok hagyományát rögzítette.

Versforma: 8–8–8–10–10–11 (a–a–a–b–d–x); a 4. és 5. sor 5/5 osztású belső rímmel.

Dallama: RMDT II., 200/I. sz.

13 Manna – lásd [Kely-fel bennem szomju lélek…]  sz. 7. sor jz.

14 el rontád – megszüntetted (vö. NySz II, 1456).

15 helyen – helyette, helyében.

28 liszt langiaban – finom, színtiszta lisztből készült ostyában (vö. NySz II, 518–9).



Hátra Kezdőlap Előre