|
1 PM Ah Az A betű az iniciálé üresen hagyott helyére későbbi kézzel beírva. 6 PM hiueid 9 K édes szép lakodalma: 10 PM Kis munkainkert, kis munkainkert [!] K Kevés múnkánknak te vagy jutalma. 11 K Gyarlóságunknak 18 K Kegyelmet nyernél ö nagy irgalmából. 21 PM iegyesed K Drága mátkád jövetelire: 22 K Lelki vendéged, közelget néked, 26 PM reank 27 PM Isten malasztyanak 28 PM hozza, Istened nyutya, 29 PM Io kedvet adgya, megh K Egi harmattya, szived újíttya, 30 PM uidamittya. 31 PM roncsad kincsed, 33 PM Szüünknek gacsos K rút gazos f 36 K Mert nálad-nélkül, szegény a' te néped. 38 PM haylekat 39 PM Szent kenaidnak kezeivel K szép képeivel: 41 PM elesz fel K IESUS szerelmem, legeltess engem, 42 K Mert ha te el-hadsz, el-fogy 44 K Söt meg-is 45 K A' szeretet égö langjával: 46 PM veszek, vilagtol, -s- megyek K Már e' Világtól, csalárdságától, 47 CS magán, PM magam K Vég-búcsút vészek, utánnad mégyek. 48 PM ayalvan. K O áldott IESUS, fogadgy hozzád kérlek! Kéziratai és nyomtatott kiadása: Főszöveg: Csíkcsobotfalvi kézirat. 1675 k., 176–8. – Cím és nótajelzés: Mas Nota eadem. [Utalás az előtte lévő Ave hostia salutis kezdetű cantio nótajelzésére: Nota: Infinitae bonitatis]. Pálffi Márton-ék. 1676 előtt, 43a–b. – Cím és nótajelzés: Más Nota Infinitae bonitatis. Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 334–5. – Cím és nótajelzés: MAS AZON NOTARA. [Utalás az előtte lévő Ave hostia salutis kezdetű cantio nótajelzésére: Nota: Infinitae bonitatis, etc.]. – Megvan a második kiadásban is (1719, 271). Oltáriszentségi ének. Mindkét alapszövegének (vö. [AZ vèghetetlen kegyelmü…] c.) első két sora azonos A véghetetlen kegyelmű (második változatában: Ím véghetetlen kegyelmű) kezdetű karácsonyi ének kezdősoraival; ez az ének a nótajelzésekben idézett Infinitae bonitatis kezdetű cantio fordítása; a versforma és a dallam mindkét ének alapszövegeinél azonos. Vö. RMKT XVII./7, Testi sanyargatasról és [Verrel izzad Idvezitönk…] sz. Az oltáriszentségi éneket a névtelen szerző Hajnal Mátyás A' Jesus Szivet-szeretö Szivek aitatosságára Szives Kepekkel Ki-ábráztatott…Könyvetske című elmélkedő könyve embléma-verseinek felhasználásával szerkesztette, amely először 1629-ben, változatlan kiadásban, másodszor 1642-ben jelent meg (RMKT XVII/7, Karacsonra valo Gloria c.). Az oltáriszentségi ének 3–7. versszakában összefüggő sorok Hajnal versének 2., 7–8. és 11. strófájából valók. A „szíves könyvecske” kiadásainak éve, 1629 vagy 1642 tehát egyben az ének keletkezési idejének post quem-je. Mindkét alapszöveget ([Oh véghetetlen kegyelmü…] és [AZ vèghetetlen kegyelmü…] c.) figyelve megállapítható, hogy valamennyi verzió között a Pálffi Márton-énekeskönyv feltűnő romlást mutat; így értelmetlen a 15. sorban: szivedek, a 31. sorban: roncsad kincsed, a 33. sorban: sziüünknek gacsos haylekat, a 39. sorban: sz: kenaidnak kezeivel. Ezzel szemben hibátlannak tűnik a Csíkcsobotfalvi-kézirat szövege; másolója, Kájoni János ezt csiszolta, stilizálta tovább a nyomtatott kiadásához, a Cantionale catholicum számára. A másik alapszöveg a kassai Cantus catholici ben ([AZ vèghetetlen kegyelmü…] c.) feltehetően egy kéziratos forrásra visszavezethető, de lényegesen továbbfejlesztett, átalakított változat. A szövegváltozatok összefüggéseinek meghatározásához a Hajnal Mátyás embléma-verseiből átvett sorok nyújtanak fogódzót. A párhuzamok a következők:
A párhuzamba állított sorokból kielemezhető négy olyan szókapcsolat, amelynek variációjából a kéziratok és a nyomtatott kiadások szövegének összefüggéseire, alakulására és a feltételezett mintapéldányokra lehet következtetni. Ezt a következő táblázat szemlélteti:
Végül megfigyelhető, hogy Kájoni ismerte Hajnal Mátyás elmélkedő könyvecskéjét és az embléma-versekhez visszanyúlva a Csíkcsobotfalvi kézirat szövegét a nyomtatott kiadásában két helyen is módosította: a 21. sorban Mátkad jövetelire, a 39. sorban: szép képeivel. Mindezek alapján a szövegek összefüggésének ábrázolására a következő stemma állítható fel:
Versforma: 8–8–9–10–10–11 (a–a–b–c–d–d; a tízes sorok 5/5 osztásúak belső vagy keresztrímmel. Dallama: RMDT II., 200/I. sz. – A versszakok harmadik sora 9 és 8 szótag között ingadozik a kéziratos változatokban; ez az Infinitae bonitatis dallamára énekelt szövegeknél másutt is előfordul (vö. Oh csodálatos Istenség, [OH czudallatos Istensegi…] sz.). 5 Felhöben laczik – az értelem számára homályban van.
|