[VR vagyon a' Kenyér-színben…]*

Nota: Salve Mundi salutare etc.

VR vagyon a' Kenyér-színben,
El-rejtezve, mint felhöben,
Arany, s' ezüst mint a' tüzben,
Gyöngy a' vizben, tüz a' köben,
Siess az óltárhoz kérlek,
igasság szeretö Lélek.
A' ki az Eg szélességét,
Es a' tengernek mélységét,
A' földnek minden szépségét,
Egy szóval csinálta, s' végét.
A' ki a' mi veszélyünket,
Meg-száná, és el-estünket,
Fel-vévé természetünket,
s' Meg-adá idvességünket.
Ennek bizony Istensége,
Tökélletes Embersége,
Teste, Vére, s' tehetsége,
Jelen van itt e' Szentségbe.
A' Vacsorán mellyen vévé,
A' kenyeret, s' Testé tévé,
A' bort szentelé Vérévé,
s' Tévé váltságunk bérévé.
Ezeket mondván vegyétek,
Ez az én Testem, s' egyétek,
Ti-is azt cselekedgyétek,
Jó-tétem emlegessétek.
Mely igikkel két nagy dolgot,
Cselekedett, s' igasságot,
Apostoloknak Papságot,
s' Nékünk hagyott orvosságot.
Kik viszontag új Papokat,
Szentelének, s' Doctorokat,
Kézröl kézre hatalmokat,
Hagyák, és tudományokat.
Azért most-is azon szókkal,
Christustól vött hatalommal,
Ellyünk az Aldozatokkal,
Mint Christus Apostolokkal.
Innét vagyon indúlattya,
Hogy a' Kenyérnek állattya,
Itt helyét nem találhattya,
Mihelt a' Pap meg-áldhattya.

Nyomtatott kiadása:

Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 321–2. – Cím: MAS. – Nótajelzés: Nota: Salve Mundi salutare etc. – Megvan a második kiadásban is (1719, 260).

Válaszos tanító ének az Oltáriszentségről. Szentségimádáson énekelhették.

Versforma: 8–8–8–8–8–8 (a–a–a–a–b–b); az 5–6. sor refrén.

Dallama: RMDT II., 197/I. sz.

25–26 Ti-is azt cselekedgyétek, Jó-tétem emlegessétek – utalás az evangéliumi elbeszélésre, amelyben Jézus az utolsó vacsorán tanítványainak meghagyta, hogy ugyanazt cselekedjék az ő emlékezetére (Lk 22, 19; 1 Kor 11, 24–5); ezzel apostolainak és utódainak a mise titokzatos áldozatának ismételt bemutatására adott felhatalmazást.

35 azon szókkal – amelyeket Jézus mondott.

40 állattya – vö. [UR Jesus Christus meg-hadta…] c. 57. sor jz.




Hátra Kezdőlap Előre