Ad elevationem*

Idveöz legh Christus, Isten fia,
Szonniu lelkünk gamola,
Szent tested valosaga
Ielen vagyon ez ostiaban.
Idveöz legi szent uer ez keheliben,
Szali be szarat lelkünkben,
Idvöz legi ez szentseghben,
Vigi be az szent vendeghseghben.
Szentseges ostia, Christus teste,
Farat lelkünk ereie,
Megh epeteknek eöröme,
Üdvössegünknek szerszoie.
Szentseges pohar, Christus vere,
Lelkünk hives kut feie,
Farat zivünk elesztöie,
El esteknek segettöie.
Ime az angalok kenere,
Uton jarok veszere,
Lelkünknek edes vendege,
Tudatlanok beölczesege.
Oh szent aldozat, Isten barannia,
Ki keresztre testit atta,
Lelkünköt igi szonniuhozta,
Halalat ertünk nem szanta.
Dicziret legen az Attianak,
Fiunak s szent leleknek,
Szent haromsagh egi Istennek
Mostis mind eörokke, Amen.

1 M2 Az Isten szó utólag a sor fölé írva. 2 M1 lelkemnek gamolo M2 PM lelkünk gyamola 6 M2 farat lelkukben PM farat 11 M2 S megh epedetteknek 16 M2 El esöknek PM Eletunkne [!] 19 M2 Lelkünknek kedues PM Lelkünk kedues 22 M2 ada PM Ki az 23 M2 szoniuhoztata 24 M2 szana 26 M2 Fianak szent PM es 27 M2 haromsagh<nak>

Kéziratai:

Alapszöveg: Mihál Farkas-kódex. 1677–87, 96b–97b. – Cím: ALIA Ad elevationem. – A cím után: 1679 Volfangus mihali.

Uo. 88a–b. – Cím: ALIA.

Pálffi Márton-ék. 1676 előtt, 45a.

Úrfelmutatási ének. A három szövegváltozatban gyakori a szótaghiba. A legépebb a Mihál Farkas-kódex 96b lapján kezdődő változat; ennek huszonkét sora egyezik a kikövetkeztetett versformával és a 3., 4. és 5. versszak hibátlan.

Versforma: 9–7–8–8 (a–a–a–a). Ez a képlet egyetlen esetben, az Úrnak végvacsorájára kezdetű XVI. századi úrvacsorai éneknél fordul elő. Szövege megvan Huszár Gál énekeskönyvének 1560–61-ben megjelent első kiadásában (e6b fol.; RMNy 160; hasonmás kiadás: Bp. 1983) és Szegedi Gergely énekeskönyvében  (Debrecen 1569, 136; RMNy 264). Kottával először Huszár Gál énekeskönyvének második kiadásában jelent meg (Komjáti 1574, 287b; RMNy 353). Dallama az Ad caenam agni providi kezdetű középkori húsvéti himnusz gregorián dallama, amely  a XVII–XVIII. századi protestáns énekeskönyvekben általánosan elterjedt. Vö. RMDT I., 144. sz. Feltehetően ezt az úrfelmutatási éneket is erre a dallamra énekelték.

17–19 A három sor fordítás Aquinói Szent Tamás Lauda Sion Salvatorem kezdetű himnuszának 21. versszakából: Ecce panis angelorum Factus cibus viatorum Dulcis hospes animae.



Hátra Kezdőlap Előre