[Üduöz legi szentseges ostia…]*

Üduöz legi szentseges ostia,
Kj az eö kegielmit oszttia,
Isten szerelmit kj ontia,
Az bunt halallal el ronttja.
Üduöz legi szentek tüköre,
Ualasztottaknak edenie,
Mü ualczagunknak ueszere,
Az eordoghnek el úzöie.
Üduöz legi teste leöt jge,
Istenseghnek beölczeseghe,
Kjnek szep eleuenseghe
Altal el feold kereksege.
Te uagj elet remenseghe,
Lelkek kegies edesseghe,
Szüünk nagj gionioruseghe,
Es hiuek szep nyereseghe.
Teged az szep feierseghben
Be fogjlalt kis kenier szinben
Uallunk igaz Istenseghben
Es mind egez emberseghben.
Nem Dauidnak frigi ladaiat,
Kjben Izrael mannaiat
Ueuen pengette harfaiat,
Büczüluen ennek peldaiat,
De eletnek arany agat,
Teged, szuznek szep uiragat,
Reghi peldaknak ualtszagat,
Kj birod feold kiraljsagat.
Üduöz legi menney kenier,
Christus testebol foljtt szent uer,
Menjben kit sok seregh diczir,
Feoldonis minden rend igj ker.
Legeltessed mü lelkünkot,
Ne hagj aruakka bennunkkot,
De add az te szent lelkedet,
Kj hozzad kapczollion münköt.
Sies az oltarhoz kerlek,
Uduossegh szeretto lelek,
Itt uagi vram, en el hittem,
Megis niugut benned lelkem.

4 CS K A sor után, refrénként: Itt vagy Uram, én el hittem, megis nyugut ebben lelkem. 5 M A szentek szó hiányzik. 8 M el vesztöie. 11–12 CS K Udvez légy Christus szent vére, valtsagunknak draga bére. 17 M CS K feniesseghben 21 M Nam [… ] ladaia, 22 M mannaia 29 M Ah üdveöz 33 M Legeltesd 37–40 M CS K Hiányzik.

Kéziratai és nyomtatott kiadása:

Főszöveg: Petri András-ék. 1663–8 (a Réti János keze által másolt részben), 101b–102a. – Cím: Alia. – A nótajelzés hiányzik.

Mihál Farkas-kódex. 1677–87, 92b–93b. – Cím: Alia. – Nótajelzés: O magnum Sacer: [ = O magnum Sacramentum].

Csíkcsobotfalvi kézirat. 1675 k., 171–2. – Cím: Más. – Nótajelzés: Nota. Salve mundi salutare.

Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 330. – Cím: MAS. – Nótajelzés: Nota: Salve mundi salutare, etc. – Megvan a második kiadásban is (1719, 268).

Szövege megtalálható még: Császár Ferenc-ék. (XVIII. sz. 2. fele, 148a).

Oltáriszentségi (szentségimádási) ének. Forrása, szerzője ismeretlen. A tíz strófás éneket eredeti formában a Petri András-ék. őrizte meg. A Mihál Farkas-kódex ben elmaradt a 10. versszak, az ének szövege azonban kevés eltéréstől, másolási hibától eltekintve közel áll az előbbihez. Kájoni János a  Csíkcsobotfalvi kéziratban és az azzal azonos nyomtatott változatban a kilenc strófás éneket két soros refrénnel egészítette ki és új, hat soros dallamra alkalmazta. A szöveghagyomány sztemmája a következő:

A Petri András-ék. 105b lapján azonos kezdettel található oltáriszentségi ének az Ave salutis hostia középkori eredetű fordítása (vö. RMKT I22, 144–5), és az itt közölt énekkel nem egyezik.

Versforma: I–II. verzióban: 8–8–8–8 (a–a–a–a); a III–IV. verzióban: 8–8–8–8–8–8 (a–a–a–a–b–b); az 5–6. sor refrén.

Dallama: RMDT II., 90/I. sz. és 197/I. sz.




Hátra Kezdőlap Előre