[MARIA, Magyarok Királyné Aszonya…]*

Nótája, Oh Jesus, szüzen született

MARIA, Magyarok Királyné Aszonya,
üdvöz légy Christusnak szèp választot Annya:
szivünk langja, egek hangja;
MARIA, Kegyelemnek meg-nyilt kapuja.
MARIA, Atya Istennek kincs tartója;
JESUSnak szüz méhedben szállás adója:
üdvösségünk hordozója;
MARIA, szent Léleknek drága templomja.
MARIA, Kit Annyának Kristus választot;
nagy àldást Szüz által Isten reánk osztott;
Légy szó-szòllónk szent Aszonyunk;
nevedet méltó nèkünk hiven áldanunk.
MARIA, bóldog és vitézlö szent Judit;
örömre Szent neved mindnyajunkat indít:
Hester Aszszony, ki meg mentett
bennünket, mikoron Istennek engedett.
MARIA, minden Szent drága öröme;
Magyarok diadalmas régi védelme;
hozzád tertünk, imágy ertünk;
általad Szent Szüz meg-ùjúllyon Nemzetünk.
MARIA, fényes napunk Ekes hajnala;
hasonlòt hozzád Isten nem talált vala:
Szüzeknek szép Szüz virága,
Lelkünket menyben igazitó Csillaga.
MARIA, Christusnak szerelmes Szent Annya;
Te benned legel Istennek Szent Báránya:
Lélki gyümölcs óltovánnya;
MARIA, szivünket inditò harangja.
MARIA, Istent dicsöitünk Te benned,
Emberi testet ki magának vön töled:
Szent Háromságnak dicsiret,
A' kitöl Máriára illy felség erett.

Nyomtatott kiadása:

Cantus catholici. Kassa 1674, 473–4. – Cím és nótajelzés: MAS: Melynek Nótája, fol. 61. [ = Oh Jesus, szüzen született szép rósa szál].

Szövege töredékesen megtalálható még: Magyar Cantionale (XVIII. sz. eleje, 142).

Szűz Máriát, mint a Magyarok Kiralyné Aszonyát (Patrona Hungariae) dicsérő és közbenjárását kérő ének. Forrása, szerzője ismeretlen. A költői képek, hasonlatok eredetéről: [IDvez légy szép szüz MARIA…] c. jz.

Versforma: 12–12–8–12 (a–a–a–a, a–a–b–b).

Dallama: RMDT II., 123. sz.

13 vitézlő szent Judit – Istenfélő özvegy, a középkori egyházi írók szerint Szűz Mária előképe. Megszabadította bátor tettével népét az ellenséges asszír hadvezértől, Holofernésztől; ezzel megerősítette őket Istenben vetett reményükben. Történetét az ószövetségi Judit könyve mondja el.

15 Hester Aszszony – Eszter, a zsidó leány a perzsa Ahaszvérosz király felesége lett és a királynál közbenjárt népéért. A középkori egyházi írók Szűz Mária előképének tekintették, aki az emberiségért járt közben Krisztusnál. Történetét az ószövetségi Eszter könyve mondja el.

26 Te benned legel Istennek Szent Báránya – A szokatlan költői kép a Jézust szíve alatt hordozó Szűz Máriára (vö. Lk 1, 39–45) utal; a Maria gravida alakja a középkori Mária-költészet és a képzőművészeti ábrázolások gyakori motívuma. A Szűz Máriára vonatkoztatott metaforák egy része is erre vezethető vissza (edény, hajó, láda, tárház). Vö. Lechner, Gregor Martin: Maria Gravida. Zum Schwangerschaftsmotiv in der bildenden Kunst. München–Zürich 1981. (Münchener Kunsthistorische Abhandlungen Bd. IX.)




Hátra Kezdőlap Előre