|
|
Nyomtatott kiadása: Cantus catholici. Kassa 1674, 473–4. – Cím és nótajelzés: MAS: Melynek Nótája, fol. 61. [ = Oh Jesus, szüzen született szép rósa szál]. Szövege töredékesen megtalálható még: Magyar Cantionale (XVIII. sz. eleje, 142). Szűz Máriát, mint a Magyarok Kiralyné Aszonyát (Patrona Hungariae) dicsérő és közbenjárását kérő ének. Forrása, szerzője ismeretlen. A költői képek, hasonlatok eredetéről: [IDvez légy szép szüz MARIA…] c. jz. Versforma: 12–12–8–12 (a–a–a–a, a–a–b–b). Dallama: RMDT II., 123. sz. 13 vitézlő szent Judit – Istenfélő özvegy, a középkori egyházi írók szerint Szűz Mária előképe. Megszabadította bátor tettével népét az ellenséges asszír hadvezértől, Holofernésztől; ezzel megerősítette őket Istenben vetett reményükben. Történetét az ószövetségi Judit könyve mondja el. 15 Hester Aszszony – Eszter, a zsidó leány a perzsa Ahaszvérosz király felesége lett és a királynál közbenjárt népéért. A középkori egyházi írók Szűz Mária előképének tekintették, aki az emberiségért járt közben Krisztusnál. Történetét az ószövetségi Eszter könyve mondja el. 26 Te benned legel Istennek Szent Báránya – A szokatlan költői kép a Jézust szíve alatt hordozó Szűz Máriára (vö. Lk 1, 39–45) utal; a Maria gravida alakja a középkori Mária-költészet és a képzőművészeti ábrázolások gyakori motívuma. A Szűz Máriára vonatkoztatott metaforák egy része is erre vezethető vissza (edény, hajó, láda, tárház). Vö. Lechner, Gregor Martin: Maria Gravida. Zum Schwangerschaftsmotiv in der bildenden Kunst. München–Zürich 1981. (Münchener Kunsthistorische Abhandlungen Bd. IX.)
|