Nyomtatott kiadása:
Kájoni János: Cantionale catholicum.
Csík 1676, 365. – Cím: MAS. – Nótajelzése nincs.
– Megvan a második kiadásban is (1719, 215).
Verses imádság Szűz Mária tiszteletére.
A névtelen szerző az Atyaistenhez intézett hálaadás
formájában összefoglalja Krisztus megváltói
és Szűz Mária közbenjárói működésére
vonatkozó hittani tételeket. Az elbeszélő jellegű
versben a középkori himnuszok hagyományos jelzői,
hasonlatai és a litániák invokációi (vö. [IDvez-légy szép szüz MARIA…] c. jz.) összefonódnak a teológiai
tanítással. Forrása vagy mintája ismeretlen.
Versforma: 12–12–12 (a–a–a).
Dallamát Szentes Mózes toldaléka (Deák–Szentes-kézirat)
99. sz. darabja alapján közölte: Domokos 1979, 676 és 1263.
13 Jezus ládája – a szokatlan metafora
a Maria gravida-motívumok gazdag családjába tartozik.
Lásd [MARIA, Magyarok Királyné Aszonya…] c. 26. sor jz.;
más alakban ez ének több helyén is megtalálható
(10: kincses láda, 29: Istennek tár-háza, 36: Isten ládájának).
16 A' bölcs Salamonnak nagy arany óltára –
Salamon, Dávid király fia, Izrael leghíresebb királya
(Kr. e. 972–932 k.); történetét a Királyok
első könyve tartalmazza. A bibliai elbeszélések
gazdagságát és bölcsességét dicsérik. Ő
építtette a jeruzsálemi templomot. A régi hagyomány
alaptalanul neki tulajdonította több ószövetségi
könyv (Bölcsesség, Példabeszédek, Prédikátor,
Énekek éneke) szerzőségét. –
A középkori himnusz-költészetben és a Szűz
Mária-litániákban (vö. Cav. Lit.
30.) a nevéhez fűződő képeknek,
hasonlatoknak (Salamon oltára, temploma, széke, trónusa)
mariológiai jelentése van; többszörös áttétellel
Máriának és Jézusnak kapcsolatát ábrázolják
és a képzőművészeti alkotásokban,
a prédikációkban és elmélkedésekben
is nyomon követhetők. E képek értelmezésének
egyik gazdag XVII. századi gyűjteménye található
Kopcsányi Márton A Bodog Szüz Mária
Elete (Bécs 1631, 375–90) című
elmélkedő könyvében; RMKT XVII./7,
39. sz. – Vö. LexChrIkon IV, 15–24.
37 Soha meg-ne szünnyék – ti. az Ave Maria és a Salve regina
imádkozása, éneklése.