Dicseret Boldog Aszszony templombban vitelerül*

SZent Háromságnak szentelt ház,
Szentséggel gazdagúlt gyöny-ház,
Eüdvöz légy Kis-szüzetske.
Már polyádbúl ki-öltöztél,
Es bölcsödbül ki-költöztél,
Eörülly kedves gyermetske.
Három Esztendös korodban
Eörömmel mégy a' Templomban,
Isten szólgálattyára.
Téged mentedben kövessünk,
Hogy a' Sionra mehessünk,
Szent Fiad látására.
Ejnek tündöklö Csillagja,
Csillagoknak Királynéja,
Fényességes MARIA.
Mútasd orczád fényességét,
Eüzd-el elménk sötétségét,
Dücsösséges MARIA.
Világi ellenséginknek
Test, s' ördög, kisértetinek
Roncsd-meg minden erejét.
Hogy ez únalmas harcz után,
Eletünknek vége után,
Menyben lássuk szinedet.
E' Kis Szüzet, bóldog Szülék,
Gyümölcsét ti méheteknek
Aldozzátok Istennek.
Naponként ö nevelkedik,
S' olly gyümölcsel virágozik,
Kin örülnek az Hivek.
Ennek kedves harmattyával
Elhessenek, s' malasztyával,
Sokan sirván óhajtyák.
Kettözik e' Leány szivemben,
Kéván élni szerelmében,
Fiának, és Annyának.
Fényessége nap-világnak,
Setétiti csillagoknak
Ragyogó szép fényeket.
Dücsössége MARIA-nak,
Meg-elözi Angyaloknak,
s' Szenteknek dücsösségét.
Nyisd-meg Szent Fiad ládáját,
Osztogassad ajándékját,
Szarándokságunk úttyán.
Hogy az ö gazdagságával,
S' végetlen bóldogságával,
Elhessünk Menyországban.
Királyi nemzetek ága,
Szüzeknek elsö Virága,
Házat készit Fiának.
Szent életének sengéjét,
Szüzességének épségét,
Hogy áldozza Urának.
Veled, oh Szüz mit áldozzak!
Ajándékúl mit mútassak?
Oszd-meg velem Fiadat.
Oh Angyalok Liliomja,
Mostan nyilt Szüzek Virágja,
Oltalmazd-meg szólgádat.
Egi Sereg MARIA-val
Hij bennünket ének szóval,
Estvéli imádságra.
Azért tellyes tehetséggel,
Igyekezzünk buzgó szivel,
Menni szólgálattyára.
A' szólgálat örökössen,
S' igaz szeretet szivessen
El-jegyez MARIA-nak.
Már tiszta szivbül kévánom,
Ird rám kegyelmes Aszszonyom,
Bélyegét szólgaidnak.
Vén Szüléi MARIA-nak
Eötet bé-adván az Vrnak,
Haza felé indúlnak.
Edes szóval, köny-húllással,
Csókolással, nagy áldással,
Leányoktül búcsúznak.
Bóldog Szülék már térjetek,
Názáretben siessetek,
S' készétsétek czélláját.
Ott Gábriel majd köszönti,
Isten Annyának hirdeti,
Hogy szüllye Isten Fiát.

Nyomtatott kiadása:

Tarnóczy István: Titkos értelmü Rosa. Nagyszombat 1676, 134–8. – Cím: DICSERET BOLDOG ASZSZONY TEMPLOMABAN [!] VITELERÜL.

Verses imádság Szűz Mária templomban való bemutatása ünnepére (Praesentatio B.M.V., nov. 21.). Az ünnep tartalma a De nativitate Mariae című apokrif újszövetségi irat legendás elbeszélésén alapszik; lásd LThK 6, 937; Bálint 1977, II, 483–6. – A vers eredetije egy közelebbről nem ismert hórás ének  volt; erre mutat, hogy a huszonnyolc strófa hétszer négy versszakos részre bontható, ami megfelel a hórák számának. Ezt igazolja a 62–63. sor is (Hij bennünket ének szóval, Estvéli imádságra), amely az esti hórára, a vesperásra utal és a versben is az ennek megfelelő rész (21–24. strófa) elején található.

Tarnóczy hórás eredetű énekeiről: Boldogh aszszonyunk Szüz Maria, macula nélkül valo fogantatásárul kis officium c. jz.

Az éneknek rövidített változata az 1674-i kassai Cantus catholiciben található (Boldog Aszszony templomba viteléröl c.). Mivel ez Tarnóczy elmélkedő könyvénél korábban jelent meg, arra következtethetünk, hogy az énekeskönyv szerkesztője a verset korábbi, bizonyára kéziratos gyűjteményből ismerte (vö. Dicseret Boldog Aszszony születeserül c. jz.).

Versforma: 8–8–7 (a–a–b).

Dallama ismeretlen.




Hátra Kezdőlap Előre