1 M diczö regi kut feie K dicsö kút-forrása, 2 M fel buzgasa K vagyon fel-buzgása, 3 P eki-szarmozása, M Szep ikes foliasa es ki K Melyböl négy szép viznek esik 4 P folyasa. M A szép szó hiányzik. olszlasa. K Es az egész földre oszol ki-folyása. 5–8 K Hiányzik. 5 M viz<nek> nevey 6 P ékes M Diczö Nilvus vize, az Eleison vizeze [!] 8 M Az draga 9 M Lelki ertelemben az szep paradiczom K Lelki Paradicsom szép magyarázattya, 10 M K Ur Jesus szent Annia az szep szuz Maria 11 M kiralinéja aszszonia 13 K Christus Jesus, 14 K Az Evangeliom mint szép termö Cedrus, 15 M Es az niegh folio viz negi evangelistak K Négy folyó-viz pedig, kiket hít a' Christus, 16 K Szent Máthé, Szent Lukács, Szent János, Szent Márkus. 17–24 K Hiányzik. 17 M szep szüz Mariaban 18 M Az ó szó hiányzik. 19 M Christus az apastalokkal 20 M Evangelistakkal es mind<en> az szentekkel. 21 M mit irok 23 M Az apastalokval 24 M Kiket el boczata nekünk tanittonknak. 25 K és Szent Tanitványok, 26 M Minden <szen> igassagban K Minden igasságra minket tanitátok: 27 M ur Jesusra K az Istent láttyátok; 28 P irettünk M ertünk K Az UR Jesus Christust értünk imádgyátok. 29–32 K Hiányzik. 29 M lelkunknek iovarra 30 M Ur Jesus szent uere 31 M rutsagunknak szepen tiztittoia 32 P Az Fölé írva: Ki M Az [… ] iövese. 33 M K Tü veöteök fel minket 34 M K Christussal sok faratsagtokra 35 M Be hozatok minkeöt Isten akolaba, K Bé-hozátok 36 M kertiben. 37 K Akkor buzgó szivel könyörögtök vala, 38 M Es <farattok> keönveztek vala hogi farattok vala K Hogy Isten bocsássa azt mondgyátok vala: 39 M Sok K Es sok köny-húllással 40 M K Szerniü niagh halalra hogi keszultök 41 M halalra <hogi> 42 K sokaságot 43 P feszétették magas M K fesziczek fel eöt az 44 M Magas [… ] eö ugi szenued K Magas [… ] mert úgy szenved 45–60 M A versszakok sorrendje: 13, 14, 12, 15. 46 M Az <szep> Az el szó utólag beszúrva. K el-fel-ugrott 47 M K Megh nilt 48 P <harom mind az harom> Harom 49 K feszítteték fára, 50 M Keönuezek le czepueni imadkoznak vala K Még-is köny-húllással 51 M K keoniröghnek vala 52 M <Istent ugi kerik vala> Isten megh boczassa nekik mondgiak vala K Isten meg-bocsássa nékik, mondgyák vala. 53 M Bartalis K Szent Bertalant pedig halálra itélék, 54 M K megh valek, 55 M Eö beöre K Isten Országában lelke fel-viteték, 56 M Es fel melli földnire K Artatlan ruhában ottan öltözteték. 57–60 K Hiányzik. 60 M Altal uerettetek 61 K Christus Tanitványa, Márk Evangelista, 63–64 M Mind ez vilagh elöt halva fekszik vala, Fel mene az lelke Isten orszagaban. K Nagy sokaság-elött úgy feküvék halva, Fel-menvén a' lelke Isten Országába. 65 M mü edes K Szent Jakab Apostol hamis Sidó néptöl, 66–67 K Alá-taszíttaték Templom tetejéröl: Es agyon-vereték a' sok gaz embertöl, 68 P M gyon [!] K Fáratságát néki igy fizeték ebböl. M A sor után még egy versszak: Oh en edes uram szent Jakab apastal, agiadnak veleii szeliel foczikanidozzek, az feteke feöldnek szine el valtozek, agiad veleivel mert megh viragozek. 69–72 K Hiányzik; helyette a következő vsz.: A' Christus IESUS-nak kedves Apostoli, Mind igy szenvedtenek; az ö Tanitványi: Véreket ki-ontván, sok ezer szolgai, Igy löttek Uroknak igaz követöi. 69 M siratvan 71 M nap homaliosodek, 72 M es megh setetedek. 72–84 K Hiányzik; helyette a következő két versszak: Immár most Christussal örök dicsösségben, Fáratságok után nyugosznak Menyégben: Meg-sem emlekeznek, mit szenvedtek itten, Mert ök el-merültek öröm tengerében.– Ha ki vélek eggyütt akar vigadozni, Isten Országában egy karban le-ülni: Szükség nyomdokokat e' földön követni, Múnkát, fáratságot, s' üldözést szenvedni. 73 M Maria ne sirasd szent apastalidat, 74 M ur Christustol 75 M Eörök diczöseghvel aiandekoztattak 76 M eörokke niugoznak. 77 M <nem> teöbbe eörkee [!] 78 M megh sem 79 M niugoznak, 80 M vigadnak. 81–84 M Hiányzik. 85 K hatalmasságoddal, 86 M K ur Jesus Christusval, 88 M Aldassal eörökke az szent angialokkal. K Aldassál Ur Isten a' Szent Angyalokkal.
Kéziratai és nyomtatott kiadása:
Alapszöveg: Pécsi-ék. 1674. 111a–114a. – Címe: DE APOSTOLIS. – Nótajelzés: Nota folio 18. – Szövege átdolgozva megtalálható e kézirat 1710 után másolt részében is (134b–135b).
Mihál Farkas-kódex. 1677–87. 59b–62a.
Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 432–3. – Nótajelzés: Nota: Hála-adásunkban, etc. (ez olvasható a főszöveg elején). – Szövege megtalálható még Kájoni második kiadásában is (1719, 365).
Tanító ének az apostolokról. Szerzője és forrása ismeretlen. Tartalma alapján négy részre bontható: I. A paradicsomi életfa tövéből fakadó folyó szimbóluma: a paradicsom Szűz Mária, az életfa Jézus, a belőlük fakadó négy folyó a négy evangélista (1–6. vsz.). II. Az apostolok és evangélisták általános jellemzése: tanításuk és szenvedésük gyűjtötte a keresztényeket az egyházba (7–10. vsz.). III. Strófánként egy-egy apostol vértanúságát mutatja be (11–17. vsz.). IV. Szűz Mária siratja a vértanú apostolok halálát (18–21. vsz.).
A három szövegváltozat közül a Pécsi-énekeskönyv és a Mihál Farkas-kódex szövege egymáshoz közelebb áll, és közös erdélyi kéziratos hagyományra enged következtetni. Kájoni ezt a szöveghagyományt egy feltehetően még korábbi forrásból merítette, a verset átstilizálta, öt szakaszt elhagyott, más részeket pedig átalakított. Megfigyelhető, hogy egyes részeket miként tett világosabbá, érthetőbbé; így a 18–21. strófából a Mária-siralmat kiiktatta az egyébként is legendás, homiletikus elemekből felépített és középkori hagyományra visszavezethető énekből, amelynek régiségét sejteti, hogy kezdősora az 1630–31-ben másolt Petri András-énekeskönyvben nótajelzésként kétszer is előfordul (12a, 56a; vö. RMKT XVII./7, 103. és 143. sz.).
A három szövegváltozat feltételezett összefüggése a következő sztemmával ábrázolható:
Versforma: 12–12–12–12 (a–a–a–a).
Dallama: A Pécsi-ék. dallamutalása nem azonosítható. – Kájoni a nótajelzésben Sztárai Mihály Hálaadásunkban kezdetű XVI. századi énekét idézi (RMDT I., 15/II. sz.).
5 négy viznek neve – az Ószövetség elbeszélése (Ter 2, 10–14) szerint az Éden-kertet öntöző négy folyó neve: Phison, Geon, Tigris és Eufrátesz. A keresztény exegéták kezdettől fogva a négy folyót a négy evangélista jelképének tekintették; az ő küldetésükkel Krisztus tanítása a világban szétáradt. A magyar énekben a négy folyó nevéből megmaradt a két utolsó, a kevésbbé ismert Phison (Pison) és Geon (Gichon) nevét pedig Nilusra és Effratara cserélte a szerző. Kájoni a 2. versszakot elhagyta. – Vö. Dicseret Boldog Aszszony latogatasarul c. 18. sor jz.
16 A két kéziratos forrás ( Pécsi-ék., Mihál Farkas-k.) az evangélistákat az újszövetségi könyvek kánoni rendjében nevezi meg; Kájoni ezt a sorrendet a rím kedvéért megváltoztatta.
43 Lábbal feszitsék fel – Az Acta Petri című őskeresztény apokrif irat elbeszélése szerint Szent Péter apostolt Rómában saját kérésére Agrippa prefektus fejjel lefelé feszíttette keresztre (LexChrIkon 8, 159).
46 haromszor – A II. század végéről való Acta Pauli legendás elbeszélése szerint Szent Pál apostol lefejezése az Ostiaba vezető úton, Rómától három mérföldnyire történt; levágott feje háromszor felugrott a földről, törzséből hármas tej- és vér-sugár fakadt, amelynek hatására három katona, Acestus, Megistus és Longinus a keresztény hitre tért (LexChrIkon 8, 129–130).
49 Szent Andras, szent Fülöp – Régi hagyomány szerint Andrást a görögországi Patrasban, Fülöpöt pedig a Legenda Aurea elbeszélése szerint Szkithiában keresztre feszítették.
53 Szent Bertalis pedig Ninive varosban – A Legenda Aurea elbeszélése szerint Örményországban Astyages király megnyúzatta.
58 iffigyeniaert – Utalás Szent Máté apostol és evangélista legendájára, amely az Érdy-kódexben is olvasható: „Méne szerecsön országban”, ahol a királyt és népét a keresztény hitre térítette. A király leánya, „Epigéna” kolostorba vonult és kérőjét is elutasította, aki viszont bosszúból Mátét megölte (Nyelvemléktár V, 322). – Szent Máté evangélista arábiai és etiópiai működése, valamint vértanúsága is vitatott (LexChrIkon 7, 588).
62 lo farkon – Utalás Szent Márk evangelista vértanúságára, aki az apostoli levelek tanúsága szerint Szent Péter és Pál apostolokat Rómába kísérte (Kol 4,10; Fil 24; 1 Péter 5,13). A legendás hagyomány szerint Szent Péter küldte Egyiptomba, ahol Alexandria püspöke lett és vértanúhalált szenvedett: a húsvéti mise közben a pogányok elragadták, nyakára hurkolt kötéllel a városon végighurcolták és kivégezték (LexChrIkon 7, 549–62; vö. XXV. apr: Szent Markròl c. jz.).
66 Magas szentegyhaznak felsö teteiröl – Az ifjabb Szent Jakab, a tizenkét apostol egyike, a Legenda Aurea elbeszélése szerint a jeruzsálemi templom tetejéről prédikált a feltámadt Krisztusról, innen taszították le és kallózófával verték agyon (LexChrIkon 7, 47).
