Kézirata:
Pécsi-ék. 1674, 2a–5b.
– Cím: DE SANCTO GEORGIO.
– Nótajelzés: AD NOTAM
az igaz hitben [Téves, későbbi kézzel:] Nota az Paradicsomnak.
Tanító ének Szent György vértanú
tiszteletére. Kappadókiából származott
és Kisázsiában a római hadsereg tisztje volt.
Diocletiánus császár (284–305) idején
sok társával együtt hitéért megkínozták,
majd 303-ban Lyddában lefejezték. Életének története
a római martyrológiumból és a IV–V. századi
vértanú-aktákból ismert; ezekhez az évszázadok
során sok legendás elem tapadt. Ezért történeti
hitelességét is egy időben kétségbe vonták,
ami a hagyomány folytonossága alapján túlzottnak
bizonyult és a római egyház ünneprendjében
ma is megmaradt. Lásd LexChrIkon 6, 432–41; Bálint 1977, I, 293–314.
A históriás epikus hangvételű énekben
különböző szerkesztési rétegek figyelhetők
meg. A hét strófás bevezetésben az 1–12. sor
könyörgés a Jézus nevéről szóló
litánia invokációiból. Ez a litánia magyarul
először Pázmány Péter 1606-ban Grazban kiadott Imádságoskönyvében jelent meg,
majd a XVII. század folyamán minden jelentősebb
gyűjteményben megtalálható. Ezt követi a
13–28. sorban elmélkedés a kereszten szenvedő
Jézusról, aki vérének ontásával
az örök élet kegyelmét szerezte meg az embereknek.
Ezután a 29–88. sorban következik az ének
fő része, Szent György példája, aki Krisztust
követte a szenvedésben. Végül a 89–100. sor
buzdítás Szent György követésére.
Versforma: 12–12–12–12 (a–a–a–a).
Dallama a javított nótajelzés alapján:
RMDT I., 15/II. sz. – Az ének első,
téves nótajelzése Az igaz hitben végig
megmaradjunk kezdetű apostolénekre utal, amelynek
formája: 11–11–11–6 (vö.
RMKT XVII./7, 83. sz.); lehetséges,
hogy ez a téves utalás a [Szent Adalbertről, ápr. 23.] c. alatt
közölt, elején csonka Szent Adalbert-énekre vonatkozik.
1 ártatlan egy fia – Litánia: Jézus élő Isten Fia.
2 iuháidnak ki vágy io paztora –
Litánia: Juhaidnak jó pásztora.
3 Öszvegyek, árvaknak kegyes taplaloia –
Litánia: Árvák és özvegyek
táplálója.
4 És az elesteknek nagy erös gyámola –
Litánia: Elesteknek gyámola.
5 királiok királia – Litánia: Uraknak ura, királyok királya.
6 életnek zöld fáia – Litánia: Életnek zöld fája.
7 szentek koronaia – Litánia: Minden szenteknek koronája.
8 légy kegyelmes, nyomorultak attya – Litánia: Szegényeknek kegyelmes atyja…Nyomorultak kincses ládája.
9–10 Te benned bizoknak mert igaz oltalma Mindenkoron
te vágy nékik io gyamola – Litánia: Gyámoltalanoknak oltalma…Benned bízóknak
igaz gyámola.
11 Az kesereteknek szép vigáztaloia –
Litánia: Keseredteknek öröme.
12 És nagy szenvedésnek s' türésnek példaia
– Litánia: Nagy tűrés
szenvedésnek példája.
15 szörén – serény.
18 itéltetik – Krisztus a feltámadás
után az utolsó ítéletkor az igazakat a jobbjára
állítja (Mt 25, 34); a versszerző egyben utal az ünnep
szentleckéjének egy mondatára is:
Az-okáért mindeneket el-szenvedek a' választottakért,
hogy ők-is el-vegyék az üdvösséget, melly a'
Kristus Jésus-által vagyon a' mennyei dicsőséggel
(2 Tim 2, 10).
21–23: meg futa a pályat –
utalás Szent Pál apostol Timoteusnak írt második
levelére, amelyből a napi szentleckét olvasták
(2 Tim 2, 8–10). Ennek a szakasznak közvetlen folytatása
a vértanúság jutalmát így írja körül: Jó harczot harczoltam, a' futást el-végeztem,
a' hitet meg-tartottam. Végezetre el-tétetett nékem az
igasságnak koronája (2 Tim 4, 7–8).
25 Öntözvén – a mondat eleje
az előző versszakban, a 24. sorban van.
85–88 Ki ez mai napon szölö viczelérnek
– Utalás a nap miséjében olvasott
evangéliumi szakaszra (Jn 15, 1–7):
En vagyok az igaz szőlö-tő; és az én Atyám
a' szőlö-míves.
