XXIV. april: Szent Györgyrül*

Nótája, Redemptoris mater

SZent György nevezeti, szentséges emlekezeti,
köztünk ma tündöklik, szivünkben bòldogúl ötlik:
Sárkányt meg-öklelé, Gyorson meg-is ölé
szent Kereszt élivel s' erejével.
Aldott Szent György Vitéz, kinek példája minket néz.
Szent György diadalma, lön sok népek nyugodalma;
Sárkányt hogy meg-gyözte, Iesus nevèt el hirdette.
Sátán irigykedik, gyorson incselkedik;
támad Szent György ellen nagy képtelen:
Szent György, fejét adván Meg-hala, sok csudák után.
Aldassék örömben, Szent Háromság ö Szentiben:
Aldgyuk Szent György vitézt, A' ki Sárkányokat emészt.
Az mi sárkányinkat, sok nyavalyáinkat
töllünk Szent György kergesd, Lelkünk vezesd;
Hogy veled az égben Szemlélhessünk Istent. Amen.

Nyomtatott kiadása:

Cantus catholici. Kassa 1674, 507–8. – Cím: XXIV. APRIL: Sz. GYÖRGYRÜL. – Nótajelzés: Nótája, fol. 37. [ = Redemptoris mater].

Szövege a XVIII. századi kéziratok közül megvan még a következőkben: Szoszna Demeter-ék. (1714–5, 399), Zirci-ék. (1751–66, 40a), Vöcsey János-ék. (1752, 204), Szakcsi kántorkönyv (1788–89, II, 107).

Ének Szent György vértanúról. Ünnepléséről lásd De Sancto Georgio c. jz.

Versforma: 6–8–6–8–6–6–6–4–6–8 (a–a–b–b–c–c–d–d–e–e); közlésünkben ötsoros strófákban.

Dallama a nótajelzés alapján: RMDT II., 250/I. sz.

3 Sárkányt – a bűn megszemélyesítője, a szent életrajzában legendás motívum, amely a XIII/XIV. században keletkezett és a Legenda Aurea nyomán általánosan elterjedt.



Hátra Kezdőlap Előre