Szent Laszlo kiralyrol*

Nota: Itt jelen vagyon etc.

MEnynek, és földnek dicsö Teremtöje
Es mi lelkünknek buzgó szeretöje:
Minden örömnek bö élö kút-feje,
Istennek igije.
Ki igasságnak világos tüköre,
Es eggyességnek vagy fénlö szép jele:
A' szeretetnek nagy erös kötele,
Lelkünk idvessége.
Szent László Király miképpen vigyázott,
Jó erkölcsökkel életben virágzott:
Teremtöjében szüntelen vigadott,
Szivbül imádkozott.
Szent István után Királlyá téteték,
A' Magyaroktól holott választaték:
Mert Szent életét minnyájan szerették,
Es kedvellették.
Olly igen buzgó áhitatosságban,
Mind éjjel nappal szokott imádságban:
Vólt foglalatos Isteni dolgokban,
Alázatosságban.
A' Körös-mellett egy Várost épite,
Mellyet Váradnak Szent László neveze:
a' Szép Kalastromot Maria nevére,
Mellé éppittete.
Ott Püspökséget, és Káptalant szerze,
A' tiszta élet virágzott ö-benne:
Temetését-is ö oda rendelte,
s' ott fekszik Szent teste.
Koporsójánál betegek gyógyúltak,
Vakok, és némák hozzá folyamodtak:
Es több illyen nagy sok csudák láttattak,
Es bizonnyal vóltak.
Légyen örökké áldott Atya Isten,
Es egyetemben a' Fiú Ur Isten:
A' magas Menyben Szent Lélek Ur Isten,
Mind örökké, Amen.

1–25 P A kézirat csonkasága miatt hiányzik. 27–28 P Kit Feneica gyakrán meg ielente, és kj<ielente> hirdete. 29–32 P Koporsoianal betegek hevertek, giogyultak és tob csudak történtenek, szép tétemények tüle hágyáttanak, és máradtanak.

Nyomtatott kiadása és kézirata:

Főszöveg: Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 472–3. Kiad. Dankó 398–9. – Cím: SZENT LASZLO KIRALYROL. – Nótajelzés: Nota: Itt jelen vagyon etc. – Szövege csekély változtatással megvan a második kiadásban (1719, 406).

Pécsi-ék. 12b, 13a. – Cím: De S. Ladislao Rege et Patrono Regni Hungariae etc. – Nótajelzés: Ad [őrszóként; a többi része a kézirat csonkasága miatt hiányzik]. Az ének nagyobbik része is elveszett és a meglévő 11 sor is sokban eltér Kájoni szövegétől.

A XVIII. századi kéziratok közül megvan: Zirci-ék. (1751–66, 45b).

Ének Szent László királyról. Két bevezető versszak után az ismeretlen szerző elbeszélő-krónikás modorban idézi Szent László életének néhány epizódját és utal a sírjánál történt csodákra. Közvetlen forrása ismeretlen. – Ünnepe: jún. 27. (Bálint 1977, I, 480–504.)

A Pécsi-ék. csonkasága miatt Kájoni változata került a főszövegbe. A meglévő tizenegy sor eltéréseiből azonban úgy tűnik, hogy a nyomtatott változat is egy korábbi kéziratos hagyományból való, Kájoni ennek a szövegét átalakította és a strófák utolsó sorát a dallamminta nyomán egy szótaggal megrövidítette.

Versforma: 11–11–11–5 és 11–11–11–6 (a–a–a–a).

A Kájoni nótajelzésében idézett Itt jelen vagyon kezdetű úrfelmutatási ének (vö. RMKT XVII./7, 82. sz.) dallama a „Saphicum carmen” egyik változata (vö. RMDT I., 138. sz. és II, 111. sz.).




Hátra Kezdőlap Előre