XXVII. jvnii. Szent Laszlò kiralyról*

Nótája, Idvöz légy kis Jesus lelkünk ébresztöje

SZent László Királyunk Istennek szolgája,
Christus hiveinek hiv òltalmazója,
Romlot Magyarságnak menyben szòszóllòja,
és orvoslója.
Kegyes ió vóltából irgalmas Istennek,
Szent László, Kiràlyùl adattál ez Földnek;
Hogy szent életeddel úttya igaz Hitnek,
lennél ez Népnek.
Azért Szent Lászlóban Istennek tölt kedve;
Csuda tételekkel keze vólt meg-telve:
Romai Szent Hit-töl azért lön tisztelve,
Szentnek nevezve.
Christusnak Szent Annyát, Aldott szüz Máriát,
Szent László tisztelè mint édes Aszszonyát;
Ennek Országostúl érzette nagy hasznát,
S' igy gyözte baját.
Szent László Királynak könyörgése által,
Meg-áldassék Földünk règi állapottal;
Hogy Istent dicsérjünk vigan minden moddal,
Ez Szent Királlyal.

Nyomtatott kiadása:

Cantus catholici. Kassa 1674, 511–2. – Cím: XXVII. JVNII. Sz. LASZLÒ KIRALYRÓL. – Nótajelzés: Nótája, fol. 79. [ = Idvöz légy kis Jesus lelkünk ébresztöje].

Szövege megvan a következő XVIII. századi kéziratban: Magyar Cantionale (XVIII. sz. eleje, 168, var.), Szoszna Demeter-ék. (1714–5, 413), Zirci-ék. (1751–66, 45a).

Ének Szent László Királyról. Vö. Szent Laszlo kiralyrol c. jz. Forrása, szerzője ismeretlen.

Versforma: 12–12–12–5 (a–a–a–a).

Dallama a „Saphicum carmen” egyik változata (vö. RMDT I., 138. sz. és II, 111. sz.).




Hátra Kezdőlap Előre