|
Nyomtatott kiadása: Cantus catholici. Kassa 1674, 515. – Cím: XXV. JVLII: Sz. JAKAB APOSTOLROL. – Nótajelzés: Nótàja, fol. 24. [Üdvöz légy Mennyei Bánya; ld. [ÜDvöz légy Mennyei Bánya…] c.] Szövege megvan a következő XVIII. századi forrásokban: Magyar Cantionale (XVIII. sz. eleje, 181), Szoszna Demeter-ék. (1714–5, 428), Zirci-ék. (1751–66, 31b), Vöcsey János-ék. (1752, 195), Paksi Márton György-ék. (1760, 527), Dőri-ék. (1763–74, 329), Egervári-ék. (XVIII. sz. 2. fele, 247), [Baranyi Pál:] Lelki paradicsom (1700, Aa3a). Válaszos ének Szent Jakab apostolról. Az idősebb Jakab apostol (Jacobus Maior), Zebedeus és Maria Salome fia, János apostol testvére volt (Mt 27,56). Péterrel és Jánossal a kiváltságos apostolok közé tartozott, aki Jézus Tábor-hegyi színváltozásánál is jelen volt (Mt 17, 1–13). Ő az első apostol-vértanú, akit Heródes Agrippa 44-ben lefejeztetett (Csel 12,2). Az apokrif iratok szerint Judeában, Hispániában prédikált, majd visszatért Jeruzsálembe. Ünnepe: júl. 25. Lásd LexChrIkon 7, 23–24; Bálint II, 1977; II, 77–88. A litánia jellegű ének forrása ismeretlen. A dallamminta nyomán feltételezhető, hogy a kántor előéneklését követve a harmadik sort a hívek énekelték vagy megismételték. Versforma: 8–8–12 (a–a–b); a harmadik sor refrénként ismétlődik. Az ismeretlen szerző a nótajelzésben idézett dallamminta formáját módosította; vö. [ÜDvöz légy Mennyei Bánya…] c. Dallama a nótajelzés alapján: RMDT II., 24/a. sz.
|