Seraphicus Szent Ferencz confessorrol vitiorum scabie*

Nota: Mittitur ad Virginem

MIdön e' gyarló Világot a' bün setétsége,
Temérdeken bé-fogta éppen szerén szerte:
Akkor jöve Szent Ferencz mínt Napnak szép fénye,
Hogy tündöklyék a' Szentség mindenek szivébe.
Eletének czéllya vólt Világ útálása,
Szegénség és tisztaság, s' bün siránkozása:
Hogy pokolnak kínnyait el-távoztathassa,
Es lehessen Christussal Mennyégben lakása.
Hogy látá e' Világnak csalárd hiuságát,
Nagy Szentséggel fel-vévé a' Christus nyomdokát:
Es örömmel viselé gyönyörü igáját,
Meg-veté a' Világnak minden gazdagságát.
Hamar lön ott Szent Ferencz mindenek csudája,
Emberekhez Istentöl Szent élet példája:
E' Világnak, s' a' bünnek erös meg-rontója,
Minden jóság és Szentség tündöklö szép Napja.
Három-féle Szerzetnek ez a' fundátora,
A' penitentziának fel-vont szép sátora:
Az el-veszett juhoknak kegyes jó Pásztora,
Christustól vött Regulánk erös meg-tartója.
Isteni félelemben magát ugy tartotta,
Hogy Urunk sebeinek bélyegit rá nyomta:
Azzal mint jó szolgáját meg-ajándékozta,
Sok csudákkal, és Szentül életét fogyatta.
Hólta-után Szent lelke Isten eleibe,
Fel-ment, és a' Szenteknek dicsö seregébe:
Mindenek csudájára éppen vagyon teste,
Semmi-féle senyvedés mind eddig sem érte.
En ezt a' dicsiretet Serafin Szent Atyám,
Imádságodban részt adgy; néked azért mondám:
Légyen kegyelmes az Ur te-éretted hozzám,
Néked tiszta szivemböl magamat ajánlám.

Nyomtatott kiadása:

Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 468–9. – Cím: SERAPHICUS SZ. FERENCZ CONFESSORROL. Vitiorum scabie. – Nótajelzés: Nota: Mittitur ad Virginem. – Előtte a latinja De Sancto Francisco Seraphico. Nota: Mittitur ad Virginem etc. címmel. – Szövege megtalálható Kájoni gyűjteményének második kiadásában is (1719, 402).

Ének Assisi Szent Ferencről (1181–1226), a ferences rend alapítójáról, a középkor egyik legnagyobb hatású szentjéről. Ünnepe: okt. 4. Életéről és tiszteletéről: LexChrIkon 6, 260–315.; hazai kultuszáról: Bálint 1977, II, 357–63. – Az ének a Vitiorum scabie Mundo sorbescente kezdetű hórásvers  fordítása. A latin ének eredete ismeretlen, egyetlen forrásként Kájoni énekeskönyvében fordul elő. Az első strófáját Dankó József idézte (Vetus Hymnarium 409.) Kájoni nyomán; ezt az adatot vette át  Chevalier (21999. sz.). Hórás jellegét az utolsó versszak árulja el (Has horas canonicas tibi Pater dixi). – Szövegét Kájoni nyomán közöljük:


Vitiorum scabie mundo sordescente,
In peccatis populo Dei putrescente:
Venit Christi famulus orbe senescente,
In haec mundi climata Spiritu fervente.
Vitam quaerit pauperem, mundum adhorrere,
Cupit Deum quaerere, pro peccatis flere:
Conculcare terrea, tartara timere,
Et abstractus saeculo cum Christo manere.
Spretis mundi illecebris alta meditari,
Coepit atque spiritu mentis renovari:
Ex antiquo homine novus transformari,
Jugum Christi trahere, vitam imitari.
Fit exemplum hominum paulo post dierum,
Disciplinae pelagus et portentum merum:
Stupor vitae saeculi, atque jubar verum,
Mane quaerit spolia, non spectavit serum.
Zelus eum interim ultra provocabat,
Quaerit oves perditas multas revocabat:
Tres ordines ordinat, fratres reformabat,
Et dat illis regulam, quam Christus dictabat.
In timore Domino sancte deservivit,
Quem rex regum gloriae Christus insignivit:
Stigmatibus propriis vitam hanc finivit,
Et directo tramite, in coelum transivit.
Corpus viri mortuum terrae demandatur,
Eius autem anima Deo praesentatur:
Immortalis spiritus manet, nec mutatur,
Corpus usque hodie, velut vivum datur.
Has horas canonicas tibi Pater dixi,
Fac ut possim dicere, ecce nunc revixi:
A peccatis surgere, mala quae dum vixi,
Ut parcantur flagites, sisque dux innixi.

Versforma: 13–13–13–13 (a–a–a–a).

Dallama a nótajelzés alapján: RMDT II., 145. sz.

6 siránkozása – megsiratása

11 gyönyörű igáját – Mt 11, 30 (lásd: De Sancto Matthia XXIV februarij c. ének jz.).

17 Három-féle Szerzetnek – a ferences rend férfi ága (Ordo Fratrum Minorum) mellett a klarisszák női szerzete és a világiak harmadik rendje (harmadrend, terciáriusok).

22 Urunk sebeinek bélyegit – Krisztus szenvedését mélyen átélve Szent Ferenc saját testén viselte a sebhelyeket, a stigmákat.




Hátra Kezdőlap Előre