|
Nyomtatott kiadása: Cantus catholici. Kassa 1674, 534–5. – Cím: IV. DECEMB. Sz. BORBARARÓL. – Nótajelzés: Nótája, fol 79. [ = Idvöz légy kis Jesus lelkünk ébresztöje]. Szövege megtalálható még a következő XVIII. századi gyűjteményekben: Szoszna Demeter-ék. (1714–5, 376), Dőri Ferenc-ék. (1763–74, 421), Mocsy Elek-ék. (1798, 72a–b). Ének Szent Borbáláról. – Ókeresztény vértanú volt Nikomédiában. Keresztény hite miatt apja megkínozta és 306-ban megölte. A középkor egyik legnépszerűbb női szentje; Antiochiai Szent Margittal, Alexandriai Szent Katalinnal és Szent Dorottyával a „quattuor capitales virgines” között tisztelték. Kultusza a barokk korban is virágzott. Ünnepe: dec. 4. – Lásd LexChrIkon 5, 304–311; Bálint 1977, I, 17–27. Az ének szerzője, forrása ismeretlen. Versforma: 12–12–12–5 (a–a–a–b). Dallama: RMDT I., 138. sz. 15 meg-halòknak gyámolúl – a haldoklók pártfogójául.
|