Credo in unum Deum*

Nota: Et in terra hominibus

HIszek én az egy Istenben,
Meny, és Föld Teremtöjében,
Es mindenek szerzöjében.
Es az Ur IESUS Christusban,
Istennek ö egy Fiában,
Világ szabaditójában.
Ki az Atyától született,
Minek-elötte Világ lett,
Ez soha kezdetet nem vett.
Ki mi-értünk emberek-ért,
Es a' mi idvességünk-ért,
El-hagyá Mennyet, a' föld-ért.
Es Szent Lélektöl testet vön,
Kit MARIA méhében tön,
Onnan születvén Ember lön.
Ertünk meg-is feszitteték,
Pilátustól itélteték,
Es koporsóban téteték.
Fel-támada harmad napra,
A' mint az irás tartotta,
s' A' Próféta meg-mondotta.
Es a' Mennyekben fel-méne,
Attya jobja-felöl üle,
Kin Menyország meg-örüle.
Onnan jö az itiletre,
Hóltakra, s' elevenekre,
Országának nem lesz vége.
Hiszek Szent Lélek Istenben,
Ki, elevenit mindenben,
Isten harmadik személyben.
Ki Atyától, s' Fiútól jö,
s' Azokkal imádtatik ö,
Dicsösségek mind egyenlö.
Apostoli Szent-egyházban,
Hiszek Keresztséget abban,
A' bünök bocsánattyában.
Es hogy test földböl fel-kellyen,
Jobb élet jö, s' ez el-mennyen,
Kit engedgyen Isten, Amen.

Nyomtatott kiadása:

Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 510–1. – Cím: CREDO IN UNUM DEUM. – Nótajelzés: Nota: Et in terra hominibus, ut supra. [Utalás az előtte lévő Et in terra hominibus, Sancta pax sit credentibus kezdetű verses Glóriára.]

Credo-parafrázis. Lásd Kájoni János: Adventre valo Patrem c. jz. Szerzője ismeretlen.

Versforma: 8–8–8 (a–a–a).

Dallama: RMDT II., 331. sz.




Hátra Kezdőlap Előre