Credo*

Hiszünk mi egy Jstenben, Mennyej Atyában.
Kj hatalmas mindenben, Mennyen, földön, és tengereken.
Kitöl mindenek teremtettek, látó, és lathatatlan rendek.
És JESVSban Christusban, mi kegyes Vrunkban;
Jstennek egy Fiában: kj Attyáual egy hatalomban.
Ez Atyának egy szülött Fia, s egyenlö Jsteni allattya.
Szent Lélek éhléséböl, Szüztöl fogantaték.
E' uilágra születék, Pilátustól meg-kinosztaték.
Keserues kinokban meg hala, kik altal mjnket szabadita.
Harmad-nap fel-támada, Méne Menyországba.
Üll Attyának Szent jobján, Engeszteluén haragját ottan.
Onnan lesz megént el-jöuendö, és minnyajunkot itélendö.
Hiszünk és Szent Lélekben, kegyes Mesterünkben.
Lelkünk meg-szentelöben, Bününk óldását hirdetöben.
Ez Hitnek érdemét el-ueszük, Midön testünkben fel-támadunk.

13 A Hiszünk n-je utólag beszúrva.

Kézirata:

Turóci cantionale. XVII. sz. 2. fele, 64. – Cím: Credo 2. [A lapszélen:] Vj Enek.

Credo-parafrázis. Lásd Kájoni János: Adventre valo Patrem c. jz. Szerzője, forrása ismeretlen.

Versforma: 13–16–18 (következetlen rímekkel).

Dallama: RMDT II., 182. sz.

7 éhléséböl – ihléséből, inspiratio jelentéssel (NySz I, 1559–60).


Hátra Kezdőlap Előre