[A' Christus JESUS-nak vérével nyert Népek…]*

Nota: Hálá-adásunkban etc.

A' Christus JESUS-nak vérével nyert Népek,
Szent Lélek Istentöl szenteltetett Hivek:
Kik e' siralomnak helyére gyültetek,
Hogy Atyátok-fiát sirván szemléllyétek.
Talám a' halálról akartok érteni,
Keserüségéröl néki tudakozni:
Ihon e' példából könnyen ki-hozhatni,
A' halálnak mérge mit szokott mivelni.
Edes Atyánk-fiát, mert ö meg-fojtotta,
Az ö mérges nyila testét által-járta:
Keserü fulákját reá-bocsátotta,
Es igy életétöl, öt jaj, meg-fosztotta.
A' halálnak senki ellene nem álhat,
Olly orvost e' földön senki nem találhat:
Fegyveres-kezéböl, senki ki-nem vonhat,
Halálnak mérgétöl, senki meg-nem óhat.
Tudom hogy hallottál, régen Szent Atyákot,
A' meg-hóltak-közzül, sok vén jámborokot:
Mellyeket a' halál mérge mind meg-fojtott,
Világban sokakat élettöl meg-fosztott.
A' te gyenge tested, tudd-é mié lészen?
Minden állatoknál utálatosb lészen,
Kigyók, békák étke, eledele lészen,
Es a' szegény lélek szám-adásra mégyen.
Hogy nem gondolkodol számtalan bünödröl,
Isten-ellen-való fertelmességedröl:
Tudod, hogy valaha számot adsz mindenröl,
A' mit itt miveltél, meg-kérdeznek arról.
Indúly-meg hát lelkem, tökélletességben,
Emeld-fel szivedet a' tündöklö Egben:
Szemben légy az Urral Hitben, Reménségben,
s' Igy szóly mindeneknek a' hólt test képében.
En immár a' testböl kezdek le-vetkezni,
Siralom patakán kezdek által kelni:
Ama' bóldog parton Christusban öltözni,
Méltó érdeméböl megyek örvendezni.
Mit sirtok, zokogtok én jó-akaróim,
De mit ohajtotok én kedves rokonim:
Nem térhetek viszszá hozzátok feleim,
De utánnam várlak szerelmes barátim.
O áldott Nap, és Hóld, s' ragyogó Csillagok,
Folyó vizek, s' erdök, mezei virágok:
A' kik énnékem itt hiven szolgáltatok,
Legyetek az Urtól örökké bóldogok.
Nincsen egyébb hátra, fogjátok Zélyémet,
Az Urnak meg-adtam immár én lelkemet:
Adgyátok a' földnek hideg tetemimet,
Kivánom nyugodni Istennél lelkemet.

Nyomtatott kiadása:

Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 660–1. – Felirata és nótajelzése: MAS. Nota: Hálá-adásunkban etc. – Megvan a második kiadásban is (1719, 560).

Szövege megtalálható: Illyés István: Soltári énekek és halottas énekek (Nagyszombat 1693, 85; Oh Krisztus Jézusnak kezdettel).

Temetéskor való búcsúztató ének. Szerzője, forrása ismeretlen. Népzenei változatának szövegét és dallamát közölte Lajtha László (1956, 515–8, 581).

Versforma: 12–12–12–12 (a–a–a–a).

Dallama: RMDT I., 15/II. sz., vö. RMDT II., 129. és 302. sz.

1 nyert – megváltott, megszerzett.

45 Zélyémet – zsellye, zsöllye; eredeti jelentése: kárpitozott karosszék (NySz III, 130 és 1302). Erdélyben a koporsó neve; vö. Czuczor G. Fogarasi J.: A magyar nyelv szótára VI. Bp. 1874, 1249–50. Lásd még: [Alhatatlansagat ez vilagi joknak…] c. 97. sor.




Hátra Kezdőlap Előre