Regi enek*

Nota: Sok rendbéli próbák vannak etc.

EMlekezem én Uraim e' csalárd Világról,
E' Világon az Embernek ö állapattyáról,
A' halálról, és ö-néki álnok hálójáról.
Igen mutat már e' Világ nagy hoszszú életet,
Ö igiri mindeneknek a' nemes Vénséget,
De nem soknak tellyesiti ezt az igiretet.
Az embernek állapattya áll e' három részben:
Gyermekségben, Iffiúságban, a' nemes Vénségben,
De nem sokan maradnak-meg mind végig ezekben.
Gyermekségnek ö ideje húsz esztendeig áll,
Es az-után három tízig az Iffiúságnak áll,
Ezek-után mind halálig az ember szálton szál.
Nám az elsö állapatban a' kik el-ki-múltak,
Nem ismérték édes vóltát e' csalárd Világnak,
Szüléjeknek mind halálig csak siralmat hadtak.
Iffiúságnak szép idejét a' kik meg-érendik,
Nagy kedvesen e' Világnak minden javát élik,
Csalárd vóltát ö-nékie csak ingyen sem vélik.
E' Világnak szép javai, a' nemes Iffiúság,
Jó egésség, és gazdagság, a' Nemes szabadság,
De hirtelen el-változik mint a' Rósa-virág.
O te halál lám ezekben el-bé-öltöztél vólt,
Mint az étö a' horogra, magadat vontad vólt,
Eletünknek jobb korában csak torkon ragadsz vólt.
Sok Császárok, és Királyok e' Világon vóltak,
Iffiúságnak idejére mikoron jutottak,
Országokat terjesztették, sokakat el-birtak.
Hatalmasok, és nagy Urak Várakat rakattak,
Nagy gazdagon Városokat sokan csináltattak,
Iffiúságnak idejében kedvest uralkodtak.
Ezek-mellet jó Vitézek, és nagy Bölcsek vóltak,
Tanácsokkal, s' erejekkel mellettek forgódtak,
Jó hírt, nevet, Iffiúságban vallani akartak.
Házasságban kedveskedö, ô te jó Iffiúság,
Mindeneknél szerelmes vagy, kiket szült e' Világ;
Kellemetes vagy idödben mint a' Rósa-virág.
El-változó az embernek ö Nemes ideje,
Ha ma vagyon, azt nem tudgya mint fordúl élete:
Ne-talámtán hólnap lészen ö utólsó vége.
Mint a' vizben a' szép halak mely örömest laknak,
E' Világon az emberek szintén ugyan vannak:
De nem tudgyák a' hálóban mikoron akadnak.
E' Világnak a' kegyetlen halál ö hálója,
Es nem kedvez ö senkinek, azt minden jól tudgya:
Kiket talál mind egy-aránt torkában bé-rántya.
Halál, halál, emberekhez miért vagy kegyetlen?
Mindeneket meg-emésztesz igen nagy hirtelen,
Senki el-nem rejtezhetik elötted véletlen.
Császároknak te nem nézed ö birodalmokat,
Királyoknak nem tekínted széles Országokat,
E' Világon kedvek-szerint uralkodásokat.
Alexandert, és a' Cyrust hatalmasságában,
Nem tekíntéd te a' Cresust nagy gazdagságában:
Csak hirtelen el-ragadád egy szem-pillantásban.
No nem nézed Felségeknek hatalmas hadakot,
Nagy Uraknak nem tekínted erös Kö-Várokot,
Gazdagoknak mondhatatlan nagy gazdagságokot.
Elö-veszesz Felségeket nagy birodalmokból,
El-ki-vonszasz nagy Urakat erös Kö-Várakból,
Gazdagokat te meg-fosztasz nagy gazdagságoktól.
Vitézeket el-szakasztasz nagy bátor szivektöl,
A' Bölcseket szép tudomány, nagy bölcseségektöl,
Mindeneket te meg-fosztasz a' testi élettöl.
Szüléjektöl el-szakasztod édes magzattyokot,
A' fiaktól, s' leányoktól ö édes Attyokot,
Rokonságtól el-választod az Atyafiakot.
El-választasz házasságban, egy-más szeretöket,
Kik egy-másnak szeretetböl gyürüzték sziveket,
Es sokkáig eggyütt hitték az ö életeket.
Elégednél-meg immáron ennyi sok halállal,
Császárokkal, Királyokkal, ennyi sok Urakkal,
Gazdagokkal, szegényekkel, ennyi sok iffiakkal.
Az Adámtól-fogva mennyi testet el-bé-nyeltél,
Attúl-fogva, ez ideig meg-nem elégedtél,
Mindeneket éh gyomrodban csak töltön töltöttél.
Mindeneket ö-magok-ért te-néked adnának,
Országokon, Kö-Várokon tölled változnának,
Temérdeki nagy sok kíncsel ajándékoznának.
De egy-aránt járton el-jársz mindenkor dolgodban,
A' Véneket elegy töltöd iffiakkal torkodban,
A' szegény-is egy-aránt áll gazdaggal horgodban.
Illik azért hogy mindenkor vigyázzunk magunkra,
Hogy a' halál mikor el-jö utólsó óránkra,
Találhasson minket készen, úgy lészen hasznunkra.
Dicsirtessél Szent Ur Isten irgalmasságod-ért,
Kérünk ne-hadgy vég-óránkon áldott Szent Fiad-ért.
Dicsirtessél Szent Háromság hozzánk jó-vóltód-ért.

Nyomtatott kiadása:

Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 650–2. – Cím: REGI ENEK. – Nótajelzés: Nota: Sok rendbéli próbák vannak etc. – Szövege megvan még a második kiadásban is (1719, 551).

Megtalálható még a következő gyűjteményekben: Illyés István: Soltári énekek és halottas énekek (Nagyszombat 1693, 37), Szoszna Demeter-ék. (1714–5, 496).

Halottas ének, verses elmélkedés a halálról és elmúlásról. Forrása, szerzője ismeretlen. Kezdősora először az 1615 körül keletkezett Péchi Simon-énekeskönyvben, Bogáti Fazekas Miklós 126. zsoltárának nótajelzésében található. Az ének tehát 1615 előtt keletkezett. Erre utal Kájoninál a REGI ENEK felirat.

Versforma: 14–14–14 (a–a–a).

Dallama: RMDT I., 225/I. sz. – A nótajelzés Pathai István (1555–1632?) Sok rendbéli próbák vadnak raytunk ez életben kezdetű énekére utal (RMKT XVII./8, 53. sz.), amely nyomtatásban először Lőcsén 1629-ben jelent meg (RMNy 1438, 537) és a XVII. század első felében más protestáns énekeskönyvekben is megtalálható. Megvan Kájoninál (1676, 657), a Mihál Farkas-kódexben (1677–87, 121a), Illyés István halottas énekeskönyvében (1693, 34 dallammal), és a Szoszna Demeter-énekeskönyv ben (1714–5, 496).

23 étö – étető, csalétek (NySz I, 715).

52 Alexandert és a' Cyrust hatalmasságában – Ókori világbirodalmak urai, Nagy Sándor (i.e. 356–323) makedon és I. Kyros (megh. i.e. 529) perzsa uralkodó.

53 Cresust nagy gazdagságában – Kroisos (Croesus) Lidia dúsgazdag királya, akit i.e. 541-ben I. Kyros legyőzött.

78 Temérdeki – régies alak (NySz III, 553).




Hátra Kezdőlap Előre