IAj Halál, büneinknek te keserves sóldgya; |
Te emberi veszélnek rettenetes módgya: |
éltünk mérge, tiltot almank férge: |
Jaj, hatalmad rajtunk, ugy mint bününk kérge.
|
|
Valaki ez Világra születik életben; |
Szörnyü Halál, ugy látom, minden van kezedben: |
Senkit nem szánsz, velünk keménnyen bánsz; |
Minden szépséginkel bennünket sirban hánsz.
|
|
Nem nész nagy uraságra, sem nagy Királyokra; |
sem à sok Országokkal biró Császárokra: |
Nállad mint pór, valaki föld és por: |
Jaj! fel-vont kéz ijed, rajtunk van mindenkor.
|
|
Nincs elötted böcsüje meg-öszült hajaknak, |
sem rósa s' liliomként virágzó iffjaknak: |
Edgyes szivek, válhatatlan lelkek, |
Halál kaszájával sokszor el-metczetnek.
|
|
Az annyokat el-vonszod Halál, magzatitól; |
Es kedves vérségeket ö rokonságitól: |
Nincsen szived, ki-apatt két szemed; |
kérést s' panaszt nem hal meg-süketült füled.
|
|
Ez ám utólso sorsa Világ hivságinak, |
Ez végsö koronája csalárd pompáinak: |
öröm, vigság, jt meg-szün s' nyájasság; |
már csak kigyó s' béka lesz minden társaság.
|
|
Isten kegyelmezz ennek, ki úttyát be-járta; |
Légy kegyes néki, mert már adóját meg-atta: |
Minketis vár; nincsen ez ellen zár: |
Rövid nap el-megyünk; nem meszsze az határ.
|
|
Majd el-megyünk bizonnyal, holnap vagy ma lészen; |
Bóldog az, à ki várja ez órájat készen: |
Vigyàzzatok, magatok ójjátok; |
Mindenüt les Halál, járván utánnatok.
|
|
|