[MInnyájan kik jelen vattok…]*

Nota: Menyböl jövök most hozzátok, etc.

MInnyájan kik jelen vattok,
Halálomon siránkoztok:
Beszédemet halgassátok,
Meg-hólt élöknek igy szóllok.
Bóldog a' ki születtetvén,
Hamar lészen temettetvén:
Nem bánkodik sok bünején,
Mint a' ki sokkáig élt, Vén.
En vagyok egy azok-közzül,
Lelkem Angyali-Karban ül:
Mondhatatlan-képpen örül,
Hogy örömöm lesz vég-nélkül.
Keresztségemnek általa,
Christus aklában fogada:
Minden bünömböl meg-mosa,
Eletem lön Szent halála.
Nem kell félni hát haláltól,
Mely ki-ment sok nyavalyából:
Lelkem testnek fogságából,
Christus-által kárhozatból.
Jól tudom szerelmes Anyám,
Ertem csak-nem haló Atyám:
Kesergetek hogy el-válám,
Tölletek Világból múlám.
Mert mig elöttetek vóltam,
Mint Angyal testben jádzottam:
Sziveteket vigasztaltam,
Reménséget róllam adtam.
De mind azok el-mulandók,
Csak azok igaz bóldogok:
Kik Menyországban lakoznak,
Véghetetlenül vigadnak.
Azért inkább örvendgyetek,
Hogy bünt sem tudván, gyermektek:
Mint az Angyali seregek,
Imádgyák Istent értetek.
El-várlak utánnam ide,
Mikoron el-jö ideje:
Rövid életetek vége,
Kinek Isten határt vete.
Vaj-ha tudhatnád mely ékes,
Es igen gönyörüséges:
Menyben palotám szép fényes,
Meg-csudálnád földi kényes.
Crésus Király gazdagságán,
Nagy Sándornak birodalmán:
Julius sok diadalmán,
E' Világ friss állapattyán.
Nem cserélném-meg ezek-ért,
Menyországnak nagy örömét:
Kinek leg-kissebb részé-ért,
E' Világ sem ér egy fillért.
Már el-vettem a' Koronát,
Látom Christusom orczáját:
Eneklek szép mélódiát,
Minden Szentekkel gloriát.
Dajkaságtok-ért Szüléim,
Aldgyon-meg Isten édesim:
Meg-bocsássátok vétkeim,
Oh én szerelmes virágim.
Az én kisded testecskémet,
En nyugodalmas sélyémet:
Környül kik vöttek engemet,
Tisztességgel temessétek.
Néktek-is sok jót kivánok,
Ti-is mind halandók vattok:
Meg-adgyák ezt néktek mások,
Menyben légyen jutalmatok.
Dicsirtessél Atya Isten,
Szent Fiaddal egyetemben:
Szent Lélekkel egy Felségben,
Adgyad láthassunk Mennyégben.

Nyomtatott kiadása:

Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 722–3. – Cím: MAS. – Nótajelzés: Nota: Menyböl jövök most hozzátok, etc. – Megvan a második kiadásban is (1719, 614; A' Kisdedek temetésére).

Szövege megtalálható még a következő gyűjteményekben: Illyés István: Halottas énekek (Nagyszombat 1693, 119), Ács Mihály: Zengedező mennyei kar (Lőcse 1696, 225–7), Szoszna Demeter-ék. (1714–5, 611). – Ma élő népzenei változatát Lajtha László közölte (1956, 113–5, 588).

Halottas ének kisgyermek temetésére; a nevében írt versben szüleitől búcsúzik. Forrása, szerzője ismeretlen.

Versforma: 8–8–8–8 (a–a–a–a).

Dallama: RMDT II., 85/I. sz.; vö. uo. 293/a. sz. jz.

13 Keresztségemnek általa – a keresztségben elnyert megszentelő kegyelem állapotában, személyes bűn elkövetése nélkül üdvözül.

34 bünt sem tudván – nem követett el.

44 földi kényes – a jelző a régiségben a gyermek minden rossz tulajdonságát magában foglalja: csintalan, vásott (petulans), elkényeztetett (delicatus), erőszakos és szemtelen (protervus), puhány (molliculus); vö. NySz II, 197.

45 Crésus – lásd Regi enek c. 53. sor jz.

46 Nagy Sándor – lásd Regi enek c. 52. sor jz.

47 Julius – Caius Iulius Caesar (Kr.e. 100–44), római diktátor.




Hátra Kezdőlap Előre