Pro feriis ante-cineralibus De vanitate mundi*

OH Világ, méz alatt köszöntetett méreg!
Oh piros almában titkoltatott féreg!
Száraz kéreg, rövid fergeteg:
El-törsz hamar, mint romlandó üveg.
Hól vagyon Epulo, gazdag lakodalmú?
Hól, karjaid között néha édes álmú,
Nagy hatalmú; s' széles birodalmú
Titus Király? Immár csak por, s' hamú.
Szép böcsületének ne hidgy, mikor épül.
Szép dücsösségének ne hidgy, mikor szépül.
Hirtelenül mert, s' nagy véletlenül,
Mint egy madár kezedbül ki-repül.
Ne hidgy pompájának, a' kit az moly meg-rág.
Ne hidgy, hogy virágzik, el-húll, mint a' virág.
Jaj rosz világ! Sötétség, s' nem világ!
El-óltatol, mint egy fáklya világ.

Nyomtatott kiadása:

[Szőlősy Benedek:] Cantus catholici. Nagyszombat 1675, 289. Kiad. MIR 39, 65. – Cím: PRO FERIIS ANTE-CINERALIBUS. DE VANITATE MUNDI. – Dallamát is közli. – Megvan a Cantus catholici XVIII. századi kiadásaiban is.

Farsangi ének a világ mulandóságáról, hiábavalóságáról. Forrása, szerzője ismeretlen. – A farsangi napokról: De redamando Deo c. jz.

Versforma: 12–12–9–10 (a–a–a–a).

Dallama: RMDT II., 127/a. sz.

5 Epulo – így nevezték eredetileg a római pogány papok testületébe tartozó triumviri, később septemviri csoportját, akinek az áldozati lakoma megrendezését kellett végezniök. Később átvitt értelemben a lakomákon tobzódó, kicsapongó ember jelképes neve lett.

8 Titus Király – Titus Flavius Vespasianus római császár (Kr.u. 69–79).


Hátra Kezdőlap Előre