Megcsókoltalak, megmutatni, |
Hogyan kell nékem csókot adni. |
|
Mutatni, hogy ölelj te meg. |
|
És sírtam is, ölelve térded, |
Mert tudtam, hittem, hogy megérted, |
|
Bő könnyeim, a könnyü bért, |
Mit értem ontsz, a könnyekért. |
|
Eldobtam mindent – íme, lásd, |
Hogyan lehet szeretni mást, |
|
Kiért mindent százszor megadnál, |
Ezerszer jobban önmagadnál. |
|
Kész vagyok meghalni miattad, |
Hogy élj, hogy meg ne halj miattam, |
Ahogy hiszem, hiszen mutattad. |
|
Ne tétovázz, ne félj, ne féltsd magad, |
Csak az kap ingyen, aki ingyen ad. |
|
Mondtam, szeretlek, mondd, szeretsz-e – |
Mindössze ennyi volt a lecke, |
|
De jaj neked, ha nem tudod. |
|
Jaj néked, hogyha az egész |
Szabály és példa kárbavész – |
|
Jobb lett volna meg sem születni |
Nékünk, mint egymást nem szeretni. |
|
|