Ezt a titkos jelet karddal a föld felé |
(Szemét hunyorítva, hogy észre ne vegyék) |
Vagy aljas vesztegetésnek hogy csak színleg bántsuk egymást |
Ó nem nem tudom jól büszke vagy mint én |
Verekedni fogsz inad szakadtáig |
Én is ó én is nem erről van szó |
Üzenetet akarok adni amit ketten értsünk |
Külön tisztelgést mást mint a hivatalos |
Amit megkövetel karzat és nézőtér |
Csak így cél nélkül érdek nélkül úri gőgből |
Hogy tudd mielőtt meghalsz vagy meghalok |
Én tudom ám ki vagy de tudd meg te is rólam |
Lesunyt homlokomon vedd észre ugyanazt a jelet |
Amit én is észrevettem a te homlokodon |
Egy perc és kardunk éle vígan összecsendül |
Csattanva csókolja egymást s mint megfeszült húr |
Halkan és ravaszul pendül meg közben a penge |
Látod én tudom hogy különb vagy azoknál |
Legkülönb közülük akik ellenem harcba kiküldtek |
Két idegen törzs boldogtalan két fia ketten |
Két idegen faj akik szörnyen gyűlölik egymást |
Helyettük mérkőzünk uj Curiatiusok |
Ugye neked is könnyebb meghalni mint megmondani otthon |
Törzsed Apáinak azt a titkolt Bűnt, a te titkod |
Azt a Hét Táblán hirdetett Átkát a Gonosznak |
Hogy csak a gyávák gyűlölnek sose gyűlöl a bátor |
Ugye te is restelled torkod szorul tudni előre |
Itt fekszik majd a porondon egyikünk s míg a másik |
Felröppen vállaira ordító sokaságnak. |
Homlokát veri vér s a babér s leomló kezeit |
Nyálazzák vérszagra kinyílt lihegő asszonyi szájak |
Ő hallgatva s megbabonázva dermed majd le földre |
Hol a porban éppen akkor hurcolják a tetemet |
Horpadt mellét lógó lábait sápadt és csukott ajkát |
Mely sose szólt hozzá és fejét mely felé sose fordult |
Megtört szemeit melyek soha nem tünődtek el a szemébe |
Hősi harcaiban Zöldeknek Sárgáknak és Feketéknek |
Őt ezt a fehéret itt akivel meg tudták volna érteni egymást |
S akivel most – hallod a másodikat? – kezdődik a hajcihő |
Előbb csak karddal aztán ha nem megy a játék |
Vaskóval és tussal és puskaaggyal és kézi gyilokkal |
S ha még akkor is hörög egy kis szusz valahol |
Eldobva fegyvert puszta kézzel csak a fejének |
Kecsezkecsken fogd ahol éred ez az új harci kiáltás, |
Ez az új hujuhuj ez az új krisztusi zászló |
Körmöd a torkomon és fogam belevájva karodba |
És karmoddal – harmadik jel volt? – hurrá, rajta, ne resteld! |
Karmoddal tépd ki szívem és beledet hadd taposom ki |
Halj meg kutya vagy gebedjek én holtra előtted |
Hurrá le a földre, a zöldre, a véred, pirosra te fested, most jött el az |
estem, az ested, hol a testem, a véred, a tested, a vérem, én ellenem, |
idelent, odafent, odafent egyetlen barátom, méltó felem, égi testvérem! |
|
|