Édes, drága, feledhetetlen Lizám!
Végre, annyi idő múlva módot találtam rá, hogy egypár sort eljuttassak hozzád. Mennyi minden megváltozott ez alatt az idő alatt, milyen fájdalmas és szégyenteljes volt legközelebbi múltunk! De, hála Istennek, nem mindenkinek volt oly alacsony a gondolkodása, hogy a gyalázattal teljes életet elébe tegye a dicsőséges bukásnak. Igen, Lizám, büszke lehetsz, hogy férjed a jobbak közül való.
Mióta utoljára írtam, több becsületes csatában vettem részt, és többnyire a győzelem gyönyörét élvezhettem. De mindenütt: Karlsdorf, Alibunár, Jarkovác, Neudorf, Franzfeld s Pancsova mezőin megőrzött Isten a legnagyobb veszélyek közt, és meg vagyok győződve róla hogy ezentúl is megteszi. A jarkováci borzasztó megrohanás után, hol ezerszeres árulás vett körül minket, barátom és tábornokom, Damjanich, jó viseletem miatt őrnagynak ajánlott, és nemsokára ki is neveztek*. Azt az elégtételt érezhettem akkor, hogy ugyanaz a 10. zászlóalj, ahol annyi bizalmatlansággal találkoztam, és melyet Gergely őrnagy betegsége alatt vezettem, küldöttséget menesztett Kisshez, hogy engem parancsnokául megtarthasson. Mivel ez nem ment, a Schwarzenberg ezred III. zászlóalját* adták át nekem, melyet minden tisztje négy kivételével, gyalázatosan elhagyott. Azóta négy hét telt el, és máris ezt a zászlóaljat tartják a legderekabbnak a mi hadtestünknél!
Ne nevess ki, édes Lizám, ezeket csak neked mondom és tudom, hogy te örülsz neki. Mindenekelőtt légy bátor jó angyalom; nem állunk olyan rosszul, mint hiszik. Borzasztó volt azonban ránk nézve, kik a rácokat és szerbeket annyiszor megvertük, az a pillanat, amelyben ki kellett vonulnunk a Bánságból. Jaj azoknak, kik ezt a borzasztó nyomorúságot hozták a szegény tartományokra. Most zászlóaljammal a Tiszánál állok, és az átkelőhelyeket őrzöm, ami nem tartozik a legkellemesebb foglalkozások közé, mert nincs nyugtom sem éjjel, sem nappal, mint parancsnoknak. Csak adja az Isten, hogy mennél hamarabb béke legyen, hogy téged s kedves gyermekeimet megint láthassalak. Isten a megmondhatója, alig várom ezt a pillanatot. A te képed lebeg körülöttem éjszaka a tűznél, ha szabad ég alatt táborozunk, és különösen, mióta Claire-től* azt üzented, hogy egészséges vagy, és azt akarod, hogy én szabad meggyőződésem szerint cselekedjem, imádlak. Kell, hogy az asszonyok is bátrak legyenek, és megkönnyítsék nehéz munkánkat.
Isten áldjon meg, édes Lizám, téged is, a gyermekeket is, és maradj hű változatlan, vastag fejű
Károlyodhoz
Válaszodat küldd Claire-hez, onnét elhozzák. Vajon Ármin+* erős-e? Nagyon csintalan-e a rossz Liza+? Jaj, de sóvárgok utánatok!