Szeptember 23.
Édes, drága gyermekem!
Amint kellett, megtörtént, Péter elment. Oly gyöngéd és jó volt, hogy egész csomó apróságot hagyott hátra nékem, amelyeket, dacára spártaiságomnak, igen jól fogok használni. Egy szekrényt, függönyöket, spanyolfalat, szobaszéket és más egyebeket, melyekből egyet-mást, amire nincsen szükségem, elküldök néked, kedves gyermekem. Péter volt olyan jó még két lovat és kocsit is a foglár rendelkezésére hátrahagyni, aki olyan szíves lesz, úgy, mint eddig, a jövőben is gondoskodni rólunk. Bort állandóan kapok Péter pincéjéből, ami szintén könnyebbség.
Tehát, imádott gyermekem, rendelkezésedre bocsátotta a lakását! Amint tehát Roditzky+ visszatér Temesvárról, beköltözhetsz. Kényelmesebb is neked, és így, angyalkám, kevesebb kiadásod is van.
Az idecsatolt levelet pecsételd le, és küldd el Kristyórynak+.
Vigasztalódj, imádkozz ahhoz, aki mindenkit megoltalmaz, és aki igazságos. Ő mindenesetre megpuhítja az uralkodó szívét.
A foglár csak reggel megy hozzád.
Ha megkapod az apróságokat, mindent elküldhetsz Mácsára, úgy értem, ha Wenckheim Bátort és Kesét* át nem venné. Egyébként Roditzky+ járjon a kezedre.
Isten áldjon meg, szelíd, drága, kedves asszony, imádlak! Remélj! Remélj! és ne légy szomorú! Örökké a te hűséges háládatos
Janid