ad 37/1913. sz.
Felvétetett Aradon, 1913. évi október hó 20. és 21. napjain az aradi vár sáncaiban elföldelt Schweidel József+ és Lázár Vilmos+ vértanúk hamvainak exhumálása alkalmával.
Szemtanúk feljegyzései szerint a vár északi (VI. számú) kapujától jobbra fekvő sáncban történt Kiss Ernő+, Schweidel József+ és Dessewffy Arisztid+ tábornokok, valamint Lázár Vilmos+ ezredes-hadtestparancsnok kivégzése. Mind a négy ott a helyszínen földeltetett el. Kiss Ernő+ és Dessewffy Arisztid+ holttestét hozzátartozóik utóbb elvitték; két vértanú holtteste a vársáncban maradt.
A vértanúk hamvainak felkutatásával Arad sz. kir. város törvényhatósága részéről kiküldött bizottság elnöke: Varjassy Árpád+ kir. tanácsos, tanfelügyelő a katonai hatóság előzetes engedélyével az ásatásokat a fent említett sáncban még 1912. év nyarán meg is kezdte. Ásás közben két csontváz nyomaira akadtak, ezek a legnagyobb valószínűség szerint Schweidel József+ és Lázár Vilmos+ földi maradványai.
A hamvak kiemelése az 1913. évi magas talajvíz miatt lehetetlen volt. Az 1913. év őszén a víz végre annyira lehúzódott, hogy az exhumálást többé nem akadályozta.
Ezek alapján Lenhossék Mihály+ egyetemi tanár és Bartucz Lajos+ egyetemi tanársegéd felkérettek, hogy a hamvak exhumálását és azonosságuknak minden kétséget kizáró tudományos megállapítását végezzék el. E feladatra mindketten készséggel vállalkoztak.
Az exhumálás idejéül a ./. alatt csatolt meghívó szerint 1913. évi október hó 20. napjának délelőtti nyolc órája állapíttatott meg.
A meghívottak közül a jelzett helyen megjelentek: dr. Lenhossék Mihály+ egyet. tanár, dr. Bartucz Lajos+ egyet. tanársegéd, Varjassy Árpád+ kir. tanácsos, a közművelődési intézet igazgatója, a bizottság elnöke, Kádas Kálmán+ városi főjegyző, h. polgármester, Kovács Vince+ városi tanácsnok, Schill József+ megyei főjegyző, Szántay Lajos+, Szántay Béla+, Matusik Márton+, Dániel Endre+, dr. Farkas József+, Schwartz Zsigmond+.
A jegyzőkönyv felvételével Bancsák István+ bízatott meg.
A bizottság a helyszínén kiszállott.
Az exhumálás egész ideje alatt a térparancsnokság részéről Pollake Antal+ cs. és kir. főhadnagy, építészeti művezető hálára kötelező előzékenységgel és figyelmességgel párosulva gyakorolta az ellenőrzést.
Az exhumálást végző tanárok a kiszállás után a néhány centiméternyi földréteggel borított csontvázak kibontását nyomban megkezdték.
Midőn a csontok egy része láthatóvá lett, dr. Lakatos Ottó+ minorita rendfőnök két lelkész segédlete mellett rövid, halk imát mondott a hamvak felett.
A legmeghatóbb ünnepi csend, a bizottság minden egyes tagjának mélységes némaságával kifejezett hazafiúi megindulás kísérte e történeti mozzanatot.
Ezután folytatódott az exhumálás munkája.
A talált két csontváz 120-130 cm mélységben, a várfal hosszában, fejjel egymás felé, háton feküdt a következő helyzetben:
A hatos kapuhoz közelebb fekvő első csontváz mintegy 160 cm hosszú, a jobb kar a mellre hajtva, a bal kar kinyújtva. A második csontváz körülbelül 170 cm hosszú, mindkét karja a mellen összehajtva. Az első csontváz jobb lába, a második bal lába térdben felhúzva.
Dr. Lenhossék Mihály+ egyet. tanár déli tizenkét órakor a további munkát Bartucz Lajos+ tanársegédre bízta, aki délután dr. Lenhossék+ tanár utasítása szerint megkezdte a második csontváznak földdel együtt való kiemelését. Ez a munka azonban a helyszűke és a folyton szivárgó talajvíz miatt igen lassan haladt előre, úgyhogy estig sem nyert befejezést.
A sötétség beálltával dr. Bartucz+ tanársegéd a munkálatokat beszüntette.
A hamvaknak éjjel való őrzéséről gondoskodás történt.
1913. évi október hó 21-én reggeli nyolc órától délután két óráig tartott a csontok kiemelésének munkája. Az első csontvázzal együtt egy pár cipősarok, ruhafoszlányok és ruhagombok, a második csontvázzal egy pár sarkantyús cipősarok és talp került felszínre.
Az exhumálás munkájában Szántay Béla+ úr állandóan és fáradhatatlanul közreműködött.
A hamvakat a kultúrpalota egy zárt helyiségében dr. Bartucz Lajos+ tanársegéd további tudományos vizsgálat alá vette.
Varjassy Árpád+ jegyzőkönyvbe venni kéri, hogy a vértanúk hamvainak felkutatása körül Máté András+ ereklyemúzeumi teremőr fáradságot nem ismerő odaadással, páratlan buzgalommal és kitartással három éven keresztül dolgozott, s így méltó, hogy neve és munkássága e jegyzőkönyvben megörökíttessék.
Ezzel a jegyzőkönyv lezáratott.
K. m. f.