Nagyvárad, 1849. augusztus 4/16.
Tábornok úr,
volt szerencsém tájékoztatni nagyméltóságodat Görgey+ feltétlen megadási ajánlatáról. Gróf Rüdiger+ tábornok úr időközben értesítette önt, hogy a hadsereg, amelyet ez a főnök vezényelt, valóban letette a fegyvert, és hogy a tábornokok, tisztek és katonák fogságba kerültek.
Most tehát kötelességem megkérni önt, tábornok úr, tegye meg a szükséges intézkedéseket ezeknek a foglyoknak, ágyúiknak (az utolsó jelentés szerint száznegyvennégy löveg és egy fél üteg röppentyű), a puskáknak és egyéb fegyvereknek és a náluk levő katonai felszerelési tárgyaknak az átvételére.
Tudom, hogy nagyméltóságod a császártól kapott teljhatalommal rendelkezik, és legyen szabad emlékeztetnem önt, mennyire hasznos lenne az ország gyors megbékélése céljából, ha ön ő császári és apostoli királyi felsége nevében kegyeskednék amnesztiát adni azoknak a tiszteknek és katonáknak, akik önként lerakták fegyverüket.
Ez az amnesztia nincs sem szerződésileg kikötve, sem megígérve*, és szememben ez még fontosabbá teszi, hogy őfelsége mindezeknek a katonáknak megadja nagylelkűségében, talán azokat véve ki alóla egyénileg, akik a forradalom első és legfőbb vezetői voltak, ha ugyan közöttük vannak ezek.
Görgey+ a sorozatosan elszenvedett vereségek ellenére még mindig harmincezer emberrel rendelkezett a forradalom legjobb csapataiból, és száznegyven ágyúval. Védhette volna magát, egyesülhetett volna más lázadó hadtestekkel, sok vért elfolyathatott volna még, és elhúzhatta volna a háborút, amely ősszel és az éghajlat miatt vészt hozó lehetne hadseregeinkre nézve.
Lehetetlen, hogy hálát ne érezzünk Görgey+ és tisztjei iránt meghódolásuk miatt, ami a forradalmi háború közeli végét jelenti.
Hogy a háborúnak ezt a befejezését és az ország megbékélését siettessük, igen fontosnak tartom, hogy az önkéntes meghódolásnak ezt az első példáját kihasználva engedékenységünket bizonyítsuk.
Egy, az ön csapatainak kezébe került irat azt sejteti, hogy Bemet nevezték ki a felkelők fővezérének. – Mivel ő személy szerint nem reménykedhetik amnesztiában, minden befolyását arra fogja használni, hogy további ellenállásra késztesse a többi lázadófőnököt, és még elég sok védelmi eszköz van a birtokukban, és várak is vannak a kezükön, például Komárom és Pétervárad.
Éppen Bem+ vészes befolyásának ellensúlyozása és Görgey+ meghódolásának teljes kihasználása kedvéért kérem, hogy nagyméltóságod hirdesse ki az azonnali amnesztiát, vagy pedig kérje ezt ő császári és apostoli királyi felségétől.
A forradalmi kormány főnökeinek adott válaszom meggyőzhette önt, báró úr, hogy feltétel nélküli megadásukat követelem, másfelől azonban ugyanolyan eréllyel hangoztatnom kell az engedékenység fontosságát azokkal szemben, akik elsőként adtak példát a meghódolásra.
Ez a példa bátorítóan fog hatni, és sok katonai személyt rá fog bírni fegyverük letételére.
Megragadom az alkalmat, hogy újra kérjem önt, tábornok úr, siessen kijelölni azokat az osztrák tiszteket, akik orosz tisztekkel együtt fel fogják keresni a Lüdersz+ és Grotenhjelm+ tábornokkal még szemben álló lázadó csapatokat. Ezek a tisztek tájékoztatni fogják a felkelőket Görgey+ hadseregének meghódolásáról, és követelni fogják az ő meghódolásukat.
Fogadja, tábornok úr, őszinte nagyrabecsülésem kifejezését.
Varsó hercege