melyet a magas hadsereg-főparancsnokság parancsára összeállított, megesketett
teljes haditörvényszék az alább megnevezett vádlott úr ügyében egyhangúlag hozott

Gróf Vécsey Károly⁺, aki Pesten, Magyarországon született, negyvenkét éves, katolikus vallású, nős, gyermektelen, őrnagy a 2. Hannoveri király huszárezredben és császári királyi kamarás, a megállapított tényállást elismerte, és törvényesen bebizonyosodott, hogy mint tábornok és a magyar felkelő hadsereg V. hadtestének parancsnoka a császári királyi csapatok ellen síkraszállt, őket Szolnoknál megtámadta, majd Arad várának körülzárolását megkezdte, és áprilistól fogva az őfelségét a császár és királyt híven szolgáló Temesvár várának ostromát vezette egészen a vár augusztus havában történt felmentéséig, és ezzel szörnyű pusztulást és károkat okozott kincstári és magánépületekben; vádlott úr tehát felségsértés bűntette miatt az 5. hadicikk és vele kapcsolatban a Mária Terézia-féle bűnvádi perrendtartás 61. cikkelye, az 1848. október 3-i, 20-i és november 6-i legfelsőbb nyilatkozat, továbbá az 1848. november 12-i és 1849. július 1-i kiáltvány, végül pedig a hadbíróságok számára kiadott folyó évi július 2-i utasítás értelmében őrnagyi rangjának és kamarási méltóságának, továbbá bárhol található minden ingó és ingatlan vagyonának elvesztése mellett kötél általi halállal büntetendő.

Így mondta ki a haditörvényszék Arad várában, 1849. szeptember 21-én, a kegyelmezési jog fenntartásával.

---