Ez instructio3 két dologra néz kiváltképpen. Elsőben peregrinatiódban, mind járásodban s mindpeniglen helyben laktodban mint viseljed magadat. Másodszor az tudományra, melyért fogsz fáradozni, micsoda úton s módon tehetsz szert.
Commune requisitumja minden peregrinusnak ez: Ut habeat pecuniam in bursa, prudentiam in cerebro, patientiam in sensibus.4
Azért meg se gondold azt, hogy holmi aprólék molestiák nélkül az peregrinatióban ellehetsz, mindazonáltal mindazokat prudenter superáld, és semminek tarts, arra vigyázván az mit magadban feltöttél. Ehhez pedig hogy jómóddal juthass két dolog szükséges az felül megírt requisitiumon kívül: tudniillik sobrietas et vigilia. Mert az józan ember nem oly könnyen afficiáltatik5 az dolgoktul, mivel azokat jó consideratióban veheti, és így az praecipitantiát s azokból származható fogyatkozásokat elkerülheti. Ha vigyázó lészesz reád következhetendő ártalmakat elfordíthatsz magadról, kárt is nem vallasz, mások sem csalnak meg, és így az búsulásnak alkalmatosságát elkerülheted.
1. Ennekokáért mindezekhez az kikkel jársz, conversálkodol illendőképpen familiáris6 légy, felettébb való conversátiora kivel bocsátkozol igen megnézzed, s annak hozzád való sinceritását7 először kitanuld, ne higgy mindennek hirtelen, mindazáltal ne is kételkedjél akárkihez is ok nélkül. Egyszóval tutissimam observa mediocritatem8.
2. Magad viselete legyen compositus, hogyha aetasodnak nem is, tudományodnak s feltött célodnak respondeáljon. Az nagy rendek előtt s tudós emberek előtt modeste et submisse9 viseld magadat, beszéded mindazáltal bátor légyen s distinctus et clarus, s az kinek szóllasz, arra intentus10 légy, haszontalan dolgot, fundamentum11 nélkül való históriát, sem azok előtt, sem penig egyéb idegeny studensek12 előtt ne beszélj. Jó ratiók nélkül temere semmit ne statuálj, mások assertumját is inconsiderate meg ne vesd13. Az mikor ratiocinálkodol, sententiádat14 esküvéssel ne bizonyítsd, az sic volo, sic jubeonak békét hagyj. Ha ki tőled valamit kérd, arra ha tudsz megfelelj apposite, szószaporítás nélkül, s te is oly kérdéseket igyekezzél feltenni, s oly dolgokat tudakozni, az melyek nagyra indult elmédnek jelei legyenek, hogy beszéded gezemice volta15 miatt utálásban magaddal egyött ne menjen.
3. Az peregrinusban megkívántatik az moderata hilaritas16 (quae generosi animi indicium esse solet17) mind az egészségedre nézve, s mindpenig azokra nézve, kik között jár az ember, mert mindenek, de kiváltképpen azok az nemzetek az komorságot és az supina taciturnitást18 (mely tebenned is vagyon rész szerént) éktelenül gyűlölik, conversálkodni is velek nem kívánnak. Azért minthogy az effusa laetitia levissimum ostendit hominem19, így az komorság est index animi duri20. Azért az kik megszólétanak akármi úton-módon, azoknak modeste hilariter21 és örömest felelj, mert csak elhidd ám azt, hogy az az nemzetség senki után nem szokott járni. Az mint őhozzájok viseled magad, ők is azonképpen tehozzád.
4. Szokás az ott tanétásoknak óráin az académiában, hogy minek előtte a professzor feljön, tehát sétálnak az deákok és beszélgetnek. Teveled is fogják azt cselekedni. Azért örömest cselekedd, mind szegénnyel, gazdaggal, jó dolgokrul igyekezzél velek disserálni, vagy hogy az professiókban22 notált difficultásokat23 agitáljad velek24. Az sétálás is igen ususban vagyon nálok, olyankor is örömest conversálkodjál s beszélgess velek, mindeneket penig cselekedj cum hilari modestia.
5. Ezt is meg fogják cselekedni, hogy néha úrfiak s egyéb jó deákok hozzád mennek látogatni, ezekhez így viseld magadat: hogy ha eszedben veszed, magad elejben menj cum reverentia25 excipiáld, házadban behíjd, semmi komorságot nem mutatván. Házadban aztán az az miről tudakozódik arra felelj, könyveidet meg akarja látni, örömest megengedd, ha ő derék dolgokrul tudakoz, te is alábbvaló dolgokrul tudakozni ne igyekezzél. Hogy jó akaratod megmutassad hozzá, társadat, az kivel lakol melléd híván hozass egy ital bort fel, vagy sert, mint itt való egy meszely, vagy valamivel több lenne. Üvegpohárban töltve kínáljad, azonban az beszélgetés continuálódjék, mert ha semmit nem offerálsz26 sordidusnak ítél, ha felettébb kínálod tobzódónak, ő is osztán azképpen cselekszik teveled.
6. Az úton míg mentek, az hol szekerest kell fogadni, magad afféléhez ne szólj, hanem Gasira bízd, hadd ő pantolódjék, mert az te állapotodhoz az azon az földön igen illetlen. Mindazonáltal igen rá hallgass mit csinálnak, hogy azaránt is kitanuljad őket. Vendégfogadóban az hol megszállatok, gondotok légyen reá, hogy az gazda tinektek különvaló tiszta házat adjon, ha lehet. Ágyatokra is tiszta lepedőt terítsenek, hogy valami mocsok rátok ne ragadjon. Ott is alkuvást s egyéb gazdákkal való szerződést Gasira bízd. Az gazdával s egyéb vendégekkel, kiváltképpen ha emberséges emberek lésznek, örömest beszélgess, familiariter.
7. Az városokon ne járj magyar módra, kik az hol megszállnak, azt kérdik először is, hol az korcsoma: hanem ezekre vigyázz minden derék városokban mentedben. Elsőben az nevét megtudván az városnak, menj végére, ha magánvaló szabadságában van-é az az város, vagy valakinek subjecta. Másodszor ha subjecta, az subjectiót27 miképpen praestálja, fizetésen-e, vagy más úton, az is, az kinek subjiciáltatott ki légyen és micsoda provisiója legyen az városra. 3. […] azok s cum exteris28 kikkel vagyon commerciumok, micsoda életnek módja florál29 leginkább közöttök, miben excellál30 mások felett az az város. 4. Az tudományokban vadnak-e celebris31 tudós emberek, kicsodák és mennyien lehessenek azok. Némelyeket közülök meg is látogassatok, mert az olyan nevezetes emberek nagy becsülettel szokták venni az peregrinusok látogatásokat. Ezvégre nem ártana, ha még Bécsben szereznétek albumot, hogy imitt-amott írnának bele az tudós emberek. 5. Melyik religio32 floreáljon ott leginkább: ha az mi religiónk, s végére mehettek, hogy emberséges ember az praedikátor, azzal conversálkodjatok, és miképpen férkezett be vallásunk, ma is micsoda subsidiummal tartassék, annak végére menjetek, s egyéb ha valami singularis raritások33 lesznek, azokat is megtudjátok, az mi observátióra való34 az ilyen dolgokban azt feljegyezzétek.
8. Az pápista35 városokban sem egymás közt, sem másokkal theologice ne igen disputáljatok36, philosophice szabad, mindazonáltal az hol reá szorétanak, ahhoz is hozzá nyúlhattok, de sponte vestra37 ne cselekedjétek.
9. Az szállásokon micsoda religión legyen az gazda, avagy az városban az emberek, curiose ne inquiráljátok38, s külső cselekedetből inkább, hogy nem kérdezések által menjetek annak végére.
10. Ha oly városban tanáltok menni, az hol academia39 vagy hol derék gymnasium vagyon, abból addig ki ne menjetek, míg vagy professiót, vagy disputatiót nem hallgattok, s egy vagy két professzorral meg nem ismerkedtetek, de ha akkor nem talál lenni az tanításnak ideje, addig ott ne várakozzatok.
11. Az mikor mit kérdeznek tőletek, az melyikőtök jobban tudja azt az dolgot, az feleljen. Egymás beszédjét ne interturbáljátok40, hanem figyelmetesek legyetek egymáshoz. Ha mi országaink fogyatkozásait hozzák elő, az mennyiben lehet, prudenter tegáljátok, ha meg kell vallani, oly ember előtt valljátok meg, az kik szánakozzanak inkább sorsunkon, mint megpökjenek bennünket. Magatok is penig cum dolore41 viseljetek efféle dolgokban, hadd tudják meg, hogy ti is értitek micsoda hideggel fáztok, az gyógyétására vágyakoznátok.
12. Úgy igyekezzetek Bécsből elindulni, hogy Ultrajectomra célozzatok. Odaérvén akármely szegény dragelt vegyetek elöl, csak arra kérjétek, hogy […] szállására bennetek, vagy ha oda nem, Fucius úr […] akármelyikhez.
13. Gasi egy könyvet tartson, melyben Bécstől fogván mind Ultrajectomig az utat leírja, micsoda falukon és városokon mentenek keresztül, hol mennyit költenek mind egyre, mind másra, micsoda molestiákra tanáltak, hol és ki, micsoda jó akarattal excipiálja42 őket, s az városokat az szerént perlustrálván, az mint felül meg vagyon írva. Akarnám, ha Csehországra mennétek. Prágát académiájával egyött s az császár udvarát is, ki mostan ott vagyon, meglátnátok.
14. Ott az étel, ital, szállástartás dolgában, az ott való magyarok benneteket megtanétanak, köntöstök illendő légyen, emez-amaz kírkedésre ne vetemedjetek.
1. Elsőben is ha felmégy, az literatúráknak megtanulásához fogj, egynehány historicusokat mind külső s mind ecclesiasticusokat szerezvén. Külső historicus43 jó lészen Curtius, Cornelius, Tacitus, Livius, ismét Bonfinius. Az ecclesiasticusok közül Sacra historia Sulpicii44, Tuanus, Slejdanus. Ezek közül Curtius, Sulpicius legfamiliárisabb46 lészen. Osztán collocutorokat, mint Erasmi Coloquia etc. Ezekkel pedig így élj: az historia professióra bejárj, az könyv, melyet explicál, nálad légyen, s ráhallgass az textusra, az minémű singularis observatiókat47 csinál s az minémű derekas casusokat48 elölhord, azokra attentus49 légy, sőt hazamenvén leírni se nehezteld az phraseologiákat50 is az szerént.
2. Minden facultásra51, az melyeket fogsz kivetni, csináltass egy egy tiszta papírosból való könyvet, s az locus communisokra52 elosszad azokat. Azonkívül csinálj egy könyvet cornu copiaenak, melyet alphabetum53 szerint intitulálj, melyben vagy olvasásban, vagy professiókban54 s akárminémű exercitiumban valami szép sententiát vagy dictumot observálsz, írd be az könyvben annak az betűnek alája, melyen kezdetik az sententia.
3. Nem elég penig az literatúrát csak hallani s olvasni, hanem in usu55 kell beszéd s írás által fordítani. Azért ezt cselekedjétek: az mely authort egyitek olvas, ebéd s vacsora felett ki-ki az mit olvasott s miről, elöl beszélje, s az étel után való recreatióban is arról beszélgessetek. S mind peniglen deákul56 s azoknak az authoroknak stílusának observatiójával, az mennyire lehet. Így leszen az, hogy az mit olvastok in succum et sangvinem vertalódik57, egyiktek az mit olvas, az mástoknak használni fog. Ennek okáért egy authort kiváltképpen mindketten ne olvassatok.
4. Az historia és literatúra mellett az logicát is tanuljad, s az politicát, melyre mind publice58 eljárj, s mindpenig privatum collegiumot59 tarts. Az olvasásban pedig ilyen módot tartsatok: hogy mivel az philosophia nemcsak nuda memoriát kíván, hanem egyszersmind judiciumot, az judicium60 penig az reggeli órákon élesebb szokott lenni, ezért akkor inkább philosophiát hallgassatok. Az historia penig, és az nyelvek, mivel magokban […] tabilisek s nem annyira való judiciumot, mint memoriát.
5. Historiára is collegiumot61 tartsatok, háromra reá fogtok érkezni, úgymint logicum, historicum és linguara. Azokban ugyan ezeknek professióira is reá járjatok. Ezeket elvégezvén annak utána az phisicahoz, politicahoz s ethicahoz fogj, azokra bizonyos collegiumot62 tartsatok, és bizonyos jó authorokat szerezve megolvassátok. Ezeket is így elvégezvén menj által az theológiára s egy locus communist, úgymint Amesiust megrepetálj. Mást egyet bővebbet, úgymint Maccoviust, Altingot és Maresius systemáját63 megolvassad. Controversiákra64 s az ecclesiastica disciplinákra65 collegiumot66 tarts.
6. Mikor azonban ezeket cselekszed az theologiában, az juris prudentiának67 professiójára járhatsz. Az theologicus labort68 fél esztendő alatt véghez vivén, annakutána is juris prudentiára azok szerént collegiumot69 tarts, mely mellett az gallica linguara, és mathematicára collegiumot70 tarthatsz. Kiváltképpen az derekas casusoknak decisiójára71 gondod légyen, és azokat notálni ne nehezteld.
7. Felettébb való olvasással magadat ne obruáld, hanem ilyen módot tarts az olvasásban, hogy az mit olvasol, sok ne légyen, de considera72 légyen, s reá vigyázz az mit olvasol, ha tudtad-e azt azelőtt, vagy nem. Ha tudtad, vizsgáld meg, ha az szerént tudtad-e, az mint az az author73 tartja, vagy valamiben recedál74 ő az te sententiádtul. Ha penig nem tudtad még, állj rajta, és iteratis vicibus75 megolvasván vegyed jó consideratióban, elmédben forgassad, és mentül hamarébb ha kivel lehet, beszélgess is róla. Sőt ha oly dolog, leírni is ne nehezteld az magad notái76 közé. Így kevés olvasásod is hasznos lészen, másképpen ha sokat olvasol is, csak füstbe mégyen.
8. Az disputatiókban és professio-hallgatásban ez módot observáld. Az disputatióban singulariter77 arra legyen gondod, hogy megtudjad, miben álljon a status78 controversiae. Rávigyázz, micsoda objectiókat79 hoznak elöl, mindjárt vedd consideratióban, ha meg tudnál-e reá felelni, avagy nem, avagy olvastál-e valahol arról. Ha meg tudnál reá felelni, vigyázz arra, ha az professzor felelete egyez-e a tiéddel, vagy az kit te olvastál, ha egyez, confirmálódol80 tudományodban, ha nem egyez, vigyázz reá, miben különböz, és observáld. Ha penig nem tudtál volna felelni, mind az objectiót tanuld meg, mind a reá való feleletet.
9. Az professio-hallgatásban az legyen az observatiód, az mit az olvasásban írtam. Az disputatiókban gyünyörködjél, egymás között való vexatiótok81 gyakorta legyen. Publice82 is opponálj, az mikor ideje lesz, igen-igen gyakran mindazáltal ne, mert uradalomban mégyen. Az privatum collegiumokban akárminémű difficultásokat83 szabadosan proponálhatsz. Olvasásban tanáltatott derék difficultásokrul conveniáld84 abban az facultásban való professzort, az melyhez tartozik az könyv, proponálván neki libenter expediálja az difficultásokat85.
10. Mihelyt felmégy az belga nyelven kapdoss, és vacsora után egy darab időn per modum recreationis exerceáljátok86 azt az nyelvet, mert boldogtalan állapot nem érteni az népnek nyelvét, az hol ember lakik.
11. Mikor már Belgiumban jól megszoktad az lakást, és az belga nyelven alkalmasint tudsz beszélni, az anglusba is kapj bele valamennyire, s olykor rándulj be Angliában, járd meg azt az országot is. Londinumban keresd meg Isacus Garedet. Az academiakot is megjárd. Oxoniumban Franciscus Barsdel medicinae doctort, az ki itt Váradon is lakott, keresd meg. Ott mindazonáltal hogy sokáig lakjál, nem jovalhatom, mivel az studiumok úgy nem floreálnak mint Belgiumban. Mindazonáltal azt az alkalmatosság mutatja meg, addig talán más informatióval is értethetlek. Az galliai87 peregrinatio hogy legyen, arrul ezután informállak. Ha Püspöki János hazajő, annak utána jobban tudlak informálni.
12. Az anatomia professiókra, mikor anatomizálnak diligenter88 reá járj. Bartholinust89 megszerezd, a lejdai editiót, abbul ad situm partium earudemque functiones a professore aplicatas90, megtanuld, mert sem egészségedre egyébként gondot nem viselhetsz, sem jó philosophus nem lehetsz.