FELJEGYZÉSEI VELENCEI ÚTJÁRÓL1

(1597)

Feljegyzések ugyanazon gróf kezével

az 1597-es kalendáriumban, mégpedig:

 

Április hónapnál: […] 23-án rokonommal, Lenkovith György úrral megkezdtük az utat Velence felé. Uram Isten, kegyeskedjél szerencséltetni utazásunkat! Éjszakára megérkeztünk a Pettautól 4 mérföldnyire levő Feistritz2 városkába, melyhez Ferdinánd főherceg3 egyik vára csatlakozik. Ez a városka Stájerországban van.

24-én Lenkovith úrral együtt Gonobitz4 városkában ebédeltünk, melyben akkor vásárt tartottak. Ehhez a városhoz egy hasonló nevű kapcsolódik, Ferdinánd főherceg és fivéreinek birtoka. Ez a városka szintén Stájerországban van, Feistritztől 3 mérföldnyire.

Vacsorára beértünk a fallal körülvett városkába, melyhez egy hasonnevű vár csatlakozik, maga a Cilli5 nevű városka a másik hegyen áll, szintén a főhercegé, ez a városka a várral együtt szintén Stájerországban van, Gonobitztól 3 mérföldre. Erről nevezik a Cillei grófokat6.

25-én Vrainskóban ebédeltünk valami P. prédikátornál. Ez a falu is Stájerországban van, egyetlen mérföldre a krajnai birodalom területétől, […]ath úr birtoka, Cillitől 3 mérföldre fekszik.

Szemem fájdalma miatt vacsorára bementem egy Podspach nevű fogadóba, Lenkovith úr a közelben éjszakázott Lamberger úr Berdo7 nevű várában; mind a vár, mind a fogadó Karinthiában van, Vranskótól 3 mérföldnyire.

26-án szemem fájdalma miatt ugyanebben a Podspech nevű fogadóban ebédeltem. Ebéd után felmentem rokonomhoz a Berdo8 várba, ahonnan vele együtt mentem szekéren a Száva folyóhoz, melyen átkelve Laibachból nagy tisztelettel és örömmel [jöttek elénk], végre vacsorára Laibach9 várba és városba érkeztünk, ahol hadiszerszámok pufogtatása közepette nagy örömmel fogadtak minket. Szemem fájdalma miatt egyedül étkeztem saját fűtött szobámban, magamhoz rendelvén a laibachi orvost. Ez a vár és város Ferdinánd főhercegé, Berdo10 vártól másfél mérföldre van.

27-én egész nap a laibachi várban maradtam a nekem rendelt házban, a doktor eret vágott rajtam. Uram, kegyeskedjél sikerre vinni Groteffus doktor dolgát!

28-án szemem fájdalma miatt hasonlóképpen egész napon át a laibachi várban maradtam, jobb kezemen nyitott visszérrel. Uram, kegyeskedjél megáldani! Ezen a napon is szállásomon maradtam, míg Lenkovith úr többi vendége vidáman élte világát, és táncolt.

A 29. napon szemem Isten dicsőségére jobban lett, ebéd után rokonommal együtt ajánlólevelet kaptunk az orvostól és a várostól, hogy egészséges vidékről megyünk, Velence felé a Laibach11 folyón keresztül […] ugyanazon a nyomorúsággal telt hajón a padlóra feküdni, még az éjjel megérkeztünk Vercheikenbe, ez Krajnában van, Laibachtól 4 mérföldre fekszik.

30-án ebédre valami Planina12 városkába érkeztünk, ez úgyszintén Karinthiában van, két vár között épült, melyek egyike, Haszpergh nevezetű, egy magas hegyen épült, Ankerin úrhoz tartozik, másika, melyet Malegrad Planinának hívnak, egy sziklánál áll, ez Rennicher úrhoz tartozik, ez a városka, mint a két vár is, Verchintől 3 mérföldnyire van. Éjszakára Senosetsch városkába érkeztünk egy bizonyos [… ] nevű vár alá, mely magas hegyen áll, a krajnai birodalomban, a porciói grófokhoz tartozik, Planinától 3 mérföldre fekszik.

Május hó 1. napján ebédre Trieszt városba érkeztünk, bemenetkor láttuk a velenceiek Millának nevezett városát, mely ehhez hasonlóan a tenger partján terül el. Ez a város is Karinthiában van, egy erődöt viselő hegyen, Ferdinánd főherceg alá tartozik. Innen már csak hajókázással lehet Velencébe menni, Senosetschtől 3 mérföldre van. Uram isten, legyen neked tisztelet és dicsőség, hogy nekem […] a te csodálatos művedet, a tengert engedted meglátnom, kegyeskedjél, uram, irányítani utamat, hogy szerencsésen hajózva befejezhessem az utazást, és épen, egészségben térjek vissza enyéimhez, s őket hasonlóképpen jó és kedvező egészségben találjam, kegyeskedjél velem lenni [a te] fiad, a mi urunk, Jézus Krisztus által és kedvéért, amen. E nap estéjén bárkán indultunk Velence felé a tengeren keresztül – éjszaka nagyon nyugtalan volt a tenger, mégsem féltem.

Május 2-án Isten dicsőségére épen és egészségben megérkeztünk Velencébe, először a bástyáknál tanúságot tettünk arról, hogy egészséges vidékről jövünk, végre az ezzel megbízott emberek szabad bejárást engedtek nekünk. A szállásszerzés igen nehéz. Velence Trieszttől 120 olasz mérföldre van.

3-án elkezdtem a város megszemlélését. A következő csodálatos dolgokat láttam: 1. A város fekvése. 2. A velenceiek által épített Rialto nevű híd, templom a Szent Márk téren. Továbbá az újjáépített Szent György-kolostor. Ebéd után megnéztem a Szent Márk-tornyot, melyről át lehet tekinteni az egész várost. Továbbá a házat, melyben a nagy tanácsot tartják és egy másikat, melyben egy eléggé művészi és óriási költséggel épült tanácsterem foglal helyet. Továbbá ajándékok a velencei dózse felesége számára [……..] olyan költséggel [……..] Ugyane napon az előző szállásról másikra költöztünk a nagyobb kényelem kedvéért. Ugyanezen a napon voltam Mihály kancellár úr házában stb.

4-én óriási költséggel és készülettel koronázták meg Grimani velencei dózse13 feleségét. Először […] ment a Bucintoro nevű igen drága gályával két más gálya és bárkák meg igen sok gondola és naszád kíséretében ennek a Grimaninak a házához, a gályák és naszádok egyik részében velencei tanácsosok ültek, másokban velencei mesterek, mindegyik […] vitt zászlókkal és zeneszerszámokkal, az egyik gályában az evezősök meztelenek voltak, a másikban pedig csak ingben. A Bucintoro gályán vitték a velencei dózse feleségét, két másikkal igen sok velenceit fegyverek durrogása, trombiták harsogása között, zeneszó mellett, és a tengeren keresztül elvitték a Szent Márk-palotáig, ahol felvonulást rendeztek, először a mesterek vonultak fel saját zászlóikkal és zenéjükkel […] Végül a szüzek és fiatalasszonyok ékességekkel […] igen szépen […] fehér ruhában szám szerint 47-en vonultak fel. Ezután két másik zöld ruhás idősebbeket, másokat, szám szerint 218-an, feldíszítve. Végül magát a dózse feleségét hozták aranyköpönyegben, fejére illesztett hasonló tiarával. Előtte is gyönyörű ruhákkal díszes különféle zenészek mentek. Ezeket a hölgyeket és a dózse feleségét 82 vörös selyembe öltözött tanácsos követte, a Szent Márk téren körös-körül nagy volt a fegyverdörgés és taps, és végül bevezették magába a palotába, és ott ez a felvonulás egész estig tartott, s Isten dicsőségére ez a nap is véget ért.

Ugyanezen a napon vacsora után a dózse feleségét a nyilvános palotában trónjára helyezték, jobbról is meg balról is tanácsosok ültek, a lábainál két […] valamint más tanácsosok saját székeiken ülve, szemben pedig két […] igen sokan, mindegyik […] mesterek és különböző […] viselők külön-külön ajándék gyanánt hozták a dózse feleségének különféle, különböző […] arannyal, ezüsttel és színezéssel díszített […] készített […] tálcákat, amely tálcák 500 […]

Május 5-én ebéd előtt láttunk […] fegyverekkel […] csodálatos – hihetetlen, ha valaki saját szemével nem láthatja, vacsora tájban jött hozzánk valaki egy […] egyedül táncolt az asztalon, melyet mégis emberi kéz csinált.

Május 6-án egyet-mást vásárolva Velencében, feltárult előttem Szent Márk megszámlálhatatlan kincset tartalmazó egész kincstára. Ebéd után játék a gályákon és bárkákban a tengeren, ütközet az ellenséggel, hogy ha valaki a másikat a vízbe tudja taszítani.

Május 7-én az egész napot vásárlással töltöttem.

8-án Szent Márk palotájában láttam két velencei nemes gyönyörű fegyverzetét és számos régiséget, a sekrestyében láttam ismét Szent Márk kincstárát és Konstantin császár legdrágább kövekkel készült serlegét.

Ebéd után megbeszélésen voltam a nagyságos orsinói herceggel, továbbá a pápa legátusával és a velenceiek fő ügyintézőjével a pápai legátus házában.

9. E napon láttam, hogy Velencében a napot pénzen adják el. Ebéd után ismét útnak indultunk hazánk felé, de a nyugtalan időjárás miatt csak a Velencétől egy mérföldnyire lévő Liur(?) kikötőig jutottunk, és ott maradtunk éjfélig.

Kegyeskedjél, urunk, Jézus Krisztus, […] útitársunk megvédeni, megőrizni és a mieinkhez épen és egészségesen elvezetni, őket jó és kedvező egészségben megtartani, és a te kimondhatatlan könyörületességeddel […] Vacsorára az ellenkező széljárás miatt nem jutottunk tovább Gravin14 városánál. Ez a város a velenceiekhez tartozik, Velencétől 100 olasz mérföldre fekszik, Aquilejától 3 olasz mérföldre. Ez a város a velenceiek alá tartozik.

11-én Gradóból ebédre Triesztbe értünk, mely város 30 olasz mérföldre van Gradótól, és lovak hiányában itt töltöttük az egész napot.

12-én ebédig még Triesztben időztünk, mivel nem tudtunk lovat szerezni. Ebéd után bérelt, de mit sem érő lovakon kimentünk innen. Estére végre elértünk egy nemes ember Metericze nevű birtokára, nem messze a Berzovicze nevű vártól, ez a birtok 12 olasz mérföldre fekszik Trieszttől.

13-án ebédre megérkeztünk a Possiaknak nevezett birtokra, mely olyannyira elhagyatott, hogy minden hiányzott, ez Metericzétől 12 olasz mérföldnyire van. Ebéd után Horvátországba értünk; Horvátországot Karinthiától a Reka nevű folyó határolja el. Megérkeztünk pedig a tekintetes és nagyságos Zrínyi György úrnak a tengertől nem nagyon messze fekvő Grobnik nevű várába, mely vár Passecktől 14 olasz mérföldre van. Ebből a várból látszik a tengeren három sziget, az egyik Veglia, a másik Cherso, a harmadik Arbe.

14-én ebédre megérkeztünk a gróf úr Buccari15 nevű másik várába, ahol hasonlóképpen lehet látni a várból a kikötőt. A gróf úr Kreljin16 nevű másik vára a tenger partján egy hegyre épült, s így következik még rendben három másik, a gróf úr birtokában lévő vár: Drivenik, Gajne, Bribir. Volt egy negyedik is, Novigrad, de azt az uraknak adta. Ebéd után szórakozásképp halásztunk a tengerben, és egész nap Buccariban időztünk a pihenés kedvéért.

15-én késő reggel elindultunk Buccariból, és kietlen hegyeken keresztül – annyira, hogy útközben egyetlen embert sem láthattunk – igen rossz és hallatlanul rossz úton értünk alkonyattájt Zrínyi György örökös gróf úr Brod nevű falujába, amely falu a Kulpa nevű folyó mellé települt, nem messzire folyik el egy másik folyó is, a rengeteg pisztránggal hemzsegő Kupica.

16-án átkelvén a Kulpa folyón, ismét Karinthiába jutottunk, és ebédre megérkeztünk Pleni városkába, ehhez vár tartozik, Brodtól 3 magyar mérföldnyire van. Idejövet elmentünk egy Kestell nevű másik, hasonlóképpen fallal kerített városkánál álló vár mellett, a vár ura, akit Cencipannernak hívtak, meghívott ebédre. Vacsorára ismét átkelve a Kulpa folyón, Ribnikbe érkeztünk Tadeolovith Gáspárhoz, Zrínyi gróf szolgájához. Ez a vár Horvátországban van, Polenitől több mint 3 mérföldre.

17-én eljutottunk Zrínyi gróf úr Horvátországban, Ribniktől két mérföldnyire lévő Ozaly17 várába, és ott töltöttük az egész napot. Uram, ha a javakat tőled nyerjük, miért nem […] igazságos vagy, uram, igazságos a te ítéleted, valamint, uram, […] lehetetlen, legyen áldott az úr neve mindörökké. Ugyanis itt kaptunk hírt és írást a kis Erzsike haláláról, aki 1597. április 24-én éjjel 1 és 2 óra között pihent el az úrban.

18-án reggel mentünk Károlyvárosba, mely Ozalytól 2 mérföldre van, megnéztük az egész helyet, és meghívást kaptunk a helység […] nevű generálisának és vicekapitányának házába. Ebéd után visszamentünk Ozalyba, és a mi Velencében vásárolt holmijainkat Ozalyba vitték.

19-én ebédre Erdődy Tamáshoz mentünk Jastrebarskóba, mely Ozalytól 3 mérföldnyire fekszik. Vacsorára Erdődy Péterhez Kerestinecbe, Jastrebarskótól 3 mérföldnyire.

20-án reggel eljutottunk Zágráb18 városába Nicatius knini püspök úrhoz. Láttuk itt a templomot, melyet oly gyönyörűen építettek, hogy szebbet aligha láthatni. Felkeresett Istvánffy úr, a bán19, Rátkay és mások. Egy lovast küldtünk Erdődy Tamás úrhoz. Ez a város Kerestinectől 2 mérföldre van. Vacsorára Zágrábtól 3 mérföldnyire a Szentilona nevű kastélyba értünk.

21-én ebédre elérkeztünk Perényi György úrhoz Chanovecz várba, Szentilonától 3 mérföldre. Vacsorára egy Remeti nevű faluba, mely Battyány úr alá tartozik20, és Greben várba. Ebéd előtt láttuk Castellánffy úr Biság nevű várát21. Battyány úr faluja Chanovectől 2 mérföldre van, minden dolgunkat biztosok intézték.

22-én ebédre megérkeztünk Erdődy Tamás úrnak Varasd megyében fekvő várához, mely Remetitől 2 mérföld. Vacsorára Csáktornyára értünk. […]

31-én ebéd Újhelyen. […] Vacsorára Illaván. […] Ezen az éjszakán megérkeztem Biccsére. Legyen neked, uram, tisztelet és dicsőség, amiért megőriztél engem ezen az úton, épen és egészségben kegyeskedtél engem visszavezetni enyéimhez Augusztus hó 6. napján. […]

 

Kulcsár Péter fordítása




Hátra Kezdőlap Előre