OLASZORSZÁGI JEGYZŐKÖNYVECSKE1

(1665)

Anno 1665. die Maji vettem ezen jedzőkönyvecskét Olaszországban Mantua2 városában. Bezerédi Zsigmond.

Anno 1665. die 20. Februarii indultunk meg együtt urunkkal őnagyságával Potundorfrul.

Gróf Nádasdy Ferencz judex curiae3 úr őnagysága.

Ifju Zichy István4 úr őnagysága.

Praefectus Kövér Gábor úr.

Komornik Hamerla György úr.

Farkas János úr.

Burum László úr.

Egy német kapitány Francz Ernái. Binárd nevű német.

Bezerédi Zsigmond.

Egy kocsis. Két lovász.

 

1665

 

Februáriusnak 18. napján indultam meg Szerdahelyrül. Estvére mentem Büdüskútra Praefectus6 urammal.

Die 19. mentünk együtt Potundorfra s az nap ott maradtunk.

Die 20. Indultunk meg 10 órakor Potundorfrul. Estvére mentünk Nái Khirkhenre Újhelyen fölül két mérfölddel.

Die 21. Mentünk ebédre Sootbien városban, melynek az vára egy magas kősziklán vagyon. Estvére Mürcuhislagra, négy mérföldnyire.

Die 22. Klainperg nevű városba. Estvére Prugban, mely mellett az Mura vize foly.

Die 23. Ebédre Szent Mihályra, estvére Leobin7 városán által Szt. Lőrincre.

Die 24. Ebédre Judenburg kerített városban. Estvére Hunczmark mezővárosban.

Die 25. Ebédre Naimark8 városban, étcakára Hirt nevű vendégfogadóban, Friza9 városán által, mely szép kerített város.

Die 26. Szállottunk meg Fait10 vagy Szent Vid király városban, mely Charintiában vagyon és ugyane nap érkeztünk be Stíriábul Charinthiában. Estére mentünk fel Chirkhinre.

Die 27. mentünk Villacum11 kerített városba s az nap ott maradtunk. A Dráva vize foly mellette.

Die 28. Ebédre Tarlaura, északára Svavnicra, egy Tarbasz mezőváros által, ahol az őfölsége harmincadja vagyon melynek keskeny szoros útja vagyon az nagy havasok közt.

Die 1. Martii érkeztünk be Olaszországban, ebédre Pontafel vagy Ponteva nevű olasz városban, a hol az őfölsége ditióibul, Charintiábul választatik el Olaszország egy hídon. Az velencei respublica birodalma Friaul tartománya, avagy Forum Julii.

Estvére mentünk Trezintaro és Clauz nevű váron által igen szoros, erős havasok között, melyet semmiképen el nem kerülhetni, mivel az havasok köze csak annyi, hogy egy sebesen folyó víz foly el köztük.

Die 2. Mentünk ebédre Spitályra Vencaora város által. Estvére Sz. Dánielre Gemona város mellett.

Die 3. ebédre Sz. Faitra, avagy Sz. Vidra Tajamento12 folyóvizen alul kompon. Estvére érkeztünk Portóra, az hol canall13 vagyon a tengerre, ugyanazon éjszaka indult az úr ő nagysága Velence felé.

Die 4. Indultam még szárazon a lovakkal Portórul, aznap mentem Mota14 városában, amely város mellett foly Livanca vize, mely egyik canalis a tengerbe Velence felé. Ugyanaz nap jüttem el Tratina vár mellett, melyet Atilla király építtetett, midőn Olaszországot meggyőzte, ahol most is igen szép két palota vagyon fönn. Az kertje környös-körül vagyon az épületnek, mely magas ciprusfákkal vagyon körülültetve.

Die 5. Treviza15 kerített városban, melynek az bástyáján környös-körül magas szilfák vannak. Velencétül három mérföld szárazon-vízen, kettő Szil folyó vizén, amely tengerbe foly.

Die 6. érkeztem 10 órakor Mesztrébe ahol a lovakat hattam. Ültem gondolában, három fertály óra alatt Velencébe mentem.

Die 7. ma jártuk az szentegyházakat. Az előbbi közül Sz. Márkot, melynek az mennyezetje mind szép apró kövekből vagyon kirakva, az padimentoma különbféle márványokkal rakott virágokra s más sok szép figurákra mind külömbféle színű. Az öreg oltáron hat magas tömérdek alabástrom oszlopok, melyek mesterségesen vannak kifaragva. Ugyanaz nap mentünk fel az Sz. Márk tornyába, ahonnét az egész várost kiláttuk, az tengeren sok szép épületeket, akik a városon kívül vannak a tengerben.

Ugyanaz nap voltunk a velencei herczeg házaiban, palotáiban, magát is a herceget láttuk. A tanácsházakat mind eljártuk, mely sok szép ornamentumokkal vagyon felékíttetve. Az palatium16 Armum tutariumában17 voltunk, ahol sok szép antiquitásokat láttam, fegyvernek sok szépségét, Atilla király fegyverderekát, lovának az féke, Skander béknek az pallosát, más különb-különbféle török fegyvereket, melyeket az törököktül nyertek. Láttam egy terméskristálybul készült magas lámpást, melyet azki csinált, annak az mesternek harmadízig minden esztendőben rendelt a respublica háromszáz aranyat.

Láttam ugyanazon házban Boldog Asszony18 képét, melyet Sz. Lukács evangelista maga kezével írt, igen szép.

Die 8. Voltunk az tengerre be egy magyar mérföldnyire, hol a sok szép öreg hajókat láttuk. Tizenötöt, melyeket úgy készítettek el minden élésbül s mind más provisióbul, munitióbul, hogy rövid nap meginduljanak a török ellen.

Harminchat ágyú egyiken-egyiken meg volt három contignatióval volt bennek az ágyú. Amint felmentünk a hajóban tizenhét fog grádics19 volt az víztől, meg azonkívül két contignatióval voltak fölyül az szép házak, s konyhájok mindenikben.

Visszajövet onnan néztük meg az öreg gályákat, melyeket ugyanakkor próbáltak, az gályásokat tanították vonni, volt mindenfelől huszonöt evező mindeniken négy-négy ember, azkik vonták. Rabok voltanak. Négyszáz embert szoktak közönségesen belevenni, fegyverfogó emberrel együtt. Azon szép tarackok voltanak szép tizenhét vörös zászló, az gálya is mind vörösre volt megföstve. Evező is aszerént, de szép cifrán. Távulról mintegy vörös kastélyoknak tetszettek. Ugyanaz nap voltunk az drága materiákat szövő embereknél. Oly materiát mutattak, melynek singit száz aranyért adták, esztendeig tizenhét s tizennyolc singet szövetnek meg. Többet nem.

Die 9. Mentünk az arsenálban. Melyben az első szobában volt huszonnégy gályára való fegyver, az másik szobában hatezer emberre való vasderék, 12 ezer emberre való fegyverderék, harmadik házban rendesen minden fegyverek, pisztollyal, karabinnyal renddel s más fegyverrel rakva. Az többi között Scander bék20 vasderékja. Az udvaron az sok vasmacska, melyek gályára valók. Azután hat ágyúöntő házban, melyekben mindenkor vannak mesterek a kik ágyúkat öntenek. Onnan mentünk az Czaighausban, azhol az ágyúknak sok szépsége s nagysága vagyon. Olyan is vagyon, ha magas hegyre akarják vinni, nyolc darabra választhatni el egymástul. Hat olyan volt, hogy 12 éves gyermek belement, s ki nem láttuk, hatlyukú egynihán is volt. Volt ezeken kívül több raritások, milyeneket hamar nem is hittem.

Ugyanazon arsenálban mindenkor benne vannak a mesteremberek, mindenféle hadieszközöket csinálnak, békességes időben is soha meg nem szűnik. Az mesterembereknek száma 2300. Minden szombaton megfizetnek nekik. Bort pedig valamennyit megihatnak fizetéseken kívül, mind annyit adnak, bor penig aki elkel esztendeig, huszonhatezer aranyra megyen.

Az arsenál igen nagy helyen van, csak maga is egy város volna. Vagyon 300 gályának való száraz hely benne, volt, hogy láttuk, 80 öreg gálya benne. Volt olyan is, akiket 600 vagy 800 embernek kelletik vonni. A velencei herczeg gályájában is voltunk, melynek Bucentoro neve. S amikor úrnak mennybemenetele esik, az egész respublica kimegy nagy ceremóniával s pompával a tengerbe, s úgy vet egy aranygyűrűt bele, s úgy jegyzi el magának a tengert. Az a gálya szép nagy, de igen mesterséges és drága, kívül-belől aranyos körülfolyván (…)való százezer skudákon készült föl. Azonkívül voltunk másban, melyet újonnan csináltak csak akkor, s még vízbe sem eresztették, mert még akkor készült föl minden hadieszközével, az mint készen a tengerbe bocsátják, 625 000 forintba. A hossza a két orron kívül 80 lépés. Négy contignatióval vagyon benne a helyek élésnek s magoknak valók s több hasonlók, sőt nagyobbak is. Voltanak törököktül nyert gályák is, szépek voltanak, cifrák. Az orruk mind aranyos.

Volt más Paiandra nevű gálya, melyet sáncnak tartanak a tengerben, föld töltés sáncok vannak benne. Egy öreg gályára való vászon, a kívül-belől megöntik szurkos vászonyal s megborítják s a vitorlákra megyen 18 872 rőf vászon.

Ugyanaz a nap délután mentünk a Sz. Márk templomába, ahol a kéncset tartják, abban a tárházban. Elsőben sok szép reliquiákat láttunk. Boldogságos Szűz Mária haját; amely oszlophoz volt Cristus urunk kötözve, mikor ostorozták, 10 darab vagyon itt benne. Az tövises koronából egy szál. A kincs penig megböcsülhetetlen. Csak carbunkulus nyolc darab volt, négye mint egy-egy tyúkmony. Két arany öreg korona kövekkel rakott. Tizenkét drágakövekkel rakott arany mellrevaló, melyek vasderék formára vannak. Drága öreg orientális21 gyönggyel rakott sok szép gyémánt, rubin, smaragd, szafir, mindenféle drágakövek benne, tiszta arany, mely Constantinus császáré volt, adta leányának Helénának. Volt egy pohár, ki egészlen egy gránátból volt kimetszve, egy pint bele fér. Egy más hasonló pohár türkizből kimetszve, aranyban foglalva. Az velencei hercegi korona is, mely mintegy sapka forma, drágakövekkel rakott, a tetején egy hosszú, magas, hegyes gyémánt. Azonkívül más aranyban foglalva öreg gyémánt. Volt más termés igazgyöngy aranyban foglalva, melynél soha nagyobbat nem láttam.

Die 10. Mentem a lovakhoz Mestrében.

Die 11. Indultam a lovakkal, szárazon mentem Paduába.

Die 12. Jártuk el Paduában a szentegyházakat, ahol sok szép reliquiát láttunk.

De 13. Ebédre mentünk Consalvira. Az Icere folyóvízen által más folyóvízen, Rosalán, kompokon, északán Rovigóra.

Die 14. Ebédre Frankulinra Poh22 nagy folyóvízen által. Estvére Ferrarában, mely erős város a velenceiek birodalma ellen a pápa ditiójában vagyon, mely Paduánál sokkal nagyobb.

Die 15. Mentünk ebédre Pogióra. Estvére Sz. Péterre.

Die 16. Ebédre érkeztünk Bononiában, mely derék s nagy város. Aznap ugyanott maradtunk.

Eadem die mentünk fel az olivitanus barátok klastromába23, mely nagy hegyen vagyon a város fölött. Ahonnét egész város kilátszik. A városon kívül egész a tengerig egyfelől és sok szép épületek, palatiumok. Másfelől végét sem látni a szép mezőségnek.

Eadem die onnan mentünk az apácák klastromába, ahol egészen láttuk bononiai szűz Szent Katalin testét a székben egészen ülve vagyon, mind (…) orcái kezei úgy vagyon, amint megholt, az orcái most szép fehér, de a kezei megfeketettek egy kevéssé.

Innen mentünk a dominicanusok templomába, ahol Szent Dominicus megholt, ugyan a teste is ott van, a fejét meg is mutatták több szép reliquiákkal.

Die 17. Mentünk ebédre ad Castellum24 S. Petri Imola város mellett. Szabló vízen által vacsorára Coja del Fenorára.

Die 18. Ebédre mentünk Sessanára Forli város mellett. Vacsorára Zavnickra.

Die 19. Ebédre Chatolocora Rimini városa mellett, mely a tenger partján van, ugyanaz nap mind a tenger mellett mentünk. Eadem die26 vacsorára mentünk Cezénára.

Die 20. Ebédre Sinigallyára, vacsorára Casa Crutára, aznap is mind a tenger mellett mentünk.

Die 21. Érkeztünk Lauretumba, Anchona27 városa mellett mentünk el, mely igen szép hely, a tengerben van egy része. Egy része penig a hegyen. Kétfelől szép erdőség a hegyeken.

Die 22. Mentünk be a lauretumi szent házba, mely az angyaloktól hozatott a tengeren által. Három helyen volt, de sehun bizonyosan annyi ideig nem maradhatott mint a negyediken, ahol most is megvan. Boldogságos Szűz képe benne van, mely ugyan bennetaláltatott a házban.

Az oltáron volt, mely sok szép drága őtözetekkel, kövekkel, gyémánttal arannyal ékesíttetett, ahol a kis tüzelőhely is megvagyon, akin főzött magának. A kis tálacskák is ott vannak, földből csináltak, melyeket láttam, kezemmel is értettem, melyekből evett kis Jézuska. Vagyon egy feszület is a házban, kit benne találtak. Sz. Lukács evangelista keze írása. Már háromszor vitték ki a házból más helyre, de mindenkor az angyaloktól visszavitetett.

Az ablak, melyen az angyal bement köszönteni, most is úgy vagyon. A Boldogságos Szűz mely helyen imádkozott, midőn az angyal köszöntötte. Kéncs sok vagyon benne. A ház, valamint tették az angyalok, most mind úgy vagyon fundamentum28 nélkül.

Az több megböcsülhetetlen kéncs közül láttam egy termés orientali gyöngyöt, természet szerént úgy termett, mintha kimetszették volna, Boldogságos Szűz Mária képét a kis Jézust a kézben tartván.

A kápolna oldalán ezen írás: Christiane hospes29.

Die 23. jöttünk ki Lauretumból mentünk estére Macerata városba Recanadi30 városon által.

Die 24. ebédre Valezanára Tolentum32 városán által, ahol misét hallgatván láttuk Sz. Miklós két karját, mely most is szép frissen megvan, a vére, valamint reá száradott, más edényben van, a vére, mely kifolyt a holta után 40 esztendővel. Amikor Győr elveszett33, vér csöpögött a száraz kezéből, a vér most is rajta a kezen, amint kifolyt. Vacsorára mentünk az nap Seravallára.

Die 25. ebédre Folignora. Az nap mentünk Assisi városba ahol Sz. Ferenc temetése van, az Portiuncula a város alatt34 künn vagyon a mezőben, ahol az indulgentiát nyerte. Ahol testét a tövisek között sanyargatta. Ugyanazon tövisek szép rózsafákká változtanak, de nincsen semmi tövise.

Die 26. Ebédre Spoleto városában, hálni Terni városban.

Die 28. Ebédre Castello Novo. Estvére érkeztünk be Rómába a Tiberis vízén által.

Die 29. Úgy mint Virágvasárnap hallgattunk misét a Páter Franciscanus barátok templomában.

Die 30. Helyben voltunk.

31.      „             „

Die 1 ma aprilis. Ennihány templomot jártunk, melyek az pogányok idejében bálványimádó hely volt.

Die 2. ma mentünk a Sz. Péter templomába ad Vaticanum, ahol jelen voltunk, mikor a pápa az apostoloknak rendre szépen megmosta a lábokat s megtörölte s nagy alázatosan megcsókolta.

Eadem die délután az Apollinare-templomban, ahol oly musikát tartanak, egész Rómában nincsen más, ekkor svéciai35 királyné is jelen volt.

Die 3. jártuk el a 7 nevezetes templomokat. 1. Sz. Péternél ahol az sok reliquiák között láttam a dárdát, mellyel Christus urunk oldalát általverték. Az Sz. Veronika asszony keszkenyőjét36, mellyel a verítéket törülte le. Christus urunk ábrázatja most is oly véresen rajta.

2. Sz. Pál templomában, ahol Sz. Pál testének egy darabja vagyon, az templom igen régi munka.

3. Ad Beatam Virginem Majorem.

4. Sz. Sebestyén temploma.

5. Sz. Lőrinc, ahol a teste együtt fekszik Sz. István első martyr37 testével.

6. Ad Sanctam crucem in Jerusalem38, ahol a szent keresztfának nagy darabját megmutatták. A titulus39 egészen az, mely Christus urunk feje fölött volt INRI háromféle nyelven.

Az harminc ezüst pénzek40 egyikét, melyen Judás Christus urunkat eladta.

Szent Tamás ujját, melyet Christus urunk oldalába eresztett, mikor nem hitte a feltámadást.

A tövisszálból két szálat, mely most is vörös, rajta a vér.

Egy vasszeget mellyel Christus urunkat a keresztfához szegezték.

7. Ad St. Joannem Lateranum, ahol sok szép reliquiákat mutattak. Az gyócsot, mely Christus urunkon volt, mikor a koporsóba tették, az vér most is rajta.

Sz. János apostol poharát melyből, a mérget itta, láncot, kivel meg volt kötözve, mikor fogva volt. Boldogságos Szűz fátyolát, mely akkor volt a fején, midőn Christus urunkat megfeszítették, s a keresztfa alatt állott, s három csöpp vér csöppent a fejére, s most is véres az a fátyol.

A bíbort, bársonyt, mely Christus urunkon volt, mikor Pilátushoz vitték.

Az spondiát, melybül az ecetet s epét adták Christus urunknak meginni.

Voltunk több templumokban is, és többi közt Sz. Pálnak ahol fejét vették, amint fejét vették, hármat ugrott a feje, s mindenik helyen igen szép forráskút vagyon melyek ugyanakkor mindgyárást fakadtanak.

Húsvét napján, úgymint 5. Aprilis Sz. Péter templomában hallgattuk meg a pápa miséjét, maga mondott misét. 32 cardinal volt jelen. Érsekek, püspökök s más sok számtalan pap. A ceremónia tartott három óráig.

Délután ad. S. Joannem Lateranum, ahol Boldogságos Szűz ruháját mutatták, egy ingecskét, melyet boldogságos Szűz Mária maga varrott legelsőbben a kis Jézusnak.

Christus urunk vérét s vizét, mely az oldalából folyt ki, midőn a zsidó verés megöklelte. Ugyanakkor volt a sok ezer ember közt egy asszonyember, melyben a gonosz lélek volt, és eltitkolta magát, senki nem tudta, s maga sem tudta az asszony, mikor a több reliquiákat mutatták, mind elállotta, semmit sem gondolt vele, de mihelyest a vért kihozták, mely Christus urunk oldalából folyt ki, még ki sem mutatták, hogy eszében vette, nem állhatta, hanem nagyot kiáltott, oly hirtelen kifutott a sok ember közül, mintha ott se lett volna.

Ugyanakkor mentünk ad Scalam Sanctam, ahol az a grádics41 van, melyen Christus urunkat Pilátushoz vitték fel, s ott vagyon egy kápolna, melyben Christus urunknak igazán való képe van, melyet Sz. Lukács evangélista írt meg a kezével, ott sok mártírok tetemei42 s más szent reliquiák vannak, és kis Jézus ruhácskái, melyeket kicsi korában viselt, az pólabeli ruhácskák.

Az oltár fölött deákul43 vagyon írva: Non est in toto Sanctior orbe locus44.

Die 6. hallgattunk misét Sixtus pápa kápolnájában, ahol a pápa maga is jelen volt.

Délután voltunk a Belvedereben kertben, melyben sok szép magas pálmafákat láttam.

Die 7. mentünk ad montem Cavallo vel ad montem Quirinale45, azhol a pápa házait mind eljártuk s palotáit, a maga szobáiban, kikben olvas, akiben két kápolna olyan vagyon, amelynek soha mását nem láttam. A kertje sok szép vízi mesterséggel ékesíttetett.

Délután voltunk egynéhány templomban, a carthesiánusoknak46 Termi nevű temploma, mely Diocletianus fürdője volt a pogányok idejében.

Onnan mentünk abba a kertbe, melyet Sixtus pápa építtetett, De monte Alto47, melyben csak a képeket és statuákat többre becsülik 60 000 scudónál. Az útjai mind magas, cifra fákkal vagyon kétfelől ültetve, a vízimesterség számtalan.

Voltunk az idő alatt több kertekben is, úgymint Ludovisio kertjében, ahol a Palatiumban oly ágy vagyon, csak az egy ágy százezer scudóban készült fel. Sok drágakövekkel rakott.

Ott láttam tengeri lónak a fogát, melynek az agyara két arasztnál nagyobb volt, egy hidrust egészen megnyúzva s megtöltve háromféle, egyarányosú nyaka.

Fraskatéban is voltunk, ahol sok szép vízimesterséget láttunk, melynek egész Olaszországban nincs mása.

Enníhány bálványokat, melyeket a pogányok imádtak, láttam egy kígyónak a bőrit, mely meg volt töltve fejestül. Az magam öklömmel, karom s még több négy renddel a fején a szájában.

Ez idő alatt mind jártunk, valami méltó volt látásra, mind megnéztük, míg a Canonisatio48 idő eljött.

Die 19. Aprilis volt a Canonisatio49 Sancti Francisci de Salis50.

Ugyanaz nap délután volt audientiánk mindannyiunknak a pápánál.

Die 20. indultunk ki Rómából, ebédre mentünk Bokkanóra estére Rosignanóra.

Die 21. ebédre Monte-Fiaskóra, estvére Sz. Lőrincre.

Die 22. ebédre Radicofanóra, estvére Alla-Scalara.

Die 23. ebédre Monte-Roni, estére Siria51 városába.

Die 24. ebédre Barberino, estére Florentiában.

Die 25, 26, 27. ott maradtunk.

Die 28. ebédre Scarperia, estvére Fiorentiola.

Die 29. ebédre Docano. A nagy hideg miatt ott köllött aznap maradnunk, mivel oly hó volt, hogy polgárokat kellett felfogadnunk, akik a havat hordták az úton előttünk.

Die 30. érkeztünk ebédre Bononiába.

Estvére a lovakkal szárazon mentem Szent Jánosra, Arno nevű folyóvízen.

Die 1 Mai ebédre Monte-Sz. Mártonban.

Estére Concordiába.

Die 2. Maj mentem három nagy folyóvízen által, az egyiknek neve Poh. Érkeztem Mantuába. Maradtunk, ott negyed napig mulattunk.

Die 5. ebédre Verona nagy városban, estvére Olarnóra.

Die 6. ebédre Hála, estvére Roveredo.

Die 7. Tridentinumban, estvére Sz. Urny.

Die 8. Poczunra, écakára Kohlmark.

Die 9. ebédre Au, écakára Stirczin.

Die 10. Ebédre Motra, écakára Inspruk, maradtunk usque52 ad 12.

Die 12. ebédre mentünk Hála városába, ahol a pénzt verik, s ott ültünk hajókra az Enus53 vízre, écakára mentünk Svácra.

Die 13. estvére Bosieznburg.

Die 14. estvére Hohn-Perg.

Die 15. ebédre Passaviumban, estvére Lincre.

Die 16. Ebédre Ips, écakára Crensiumba.

Die 17. érkeztünk Bécsbe.

Die 18. mentünk Potundorfra.

Die 19. jöttem haza Szerdahelyre, Istennek segítségéből jó egészségben.




Hátra Kezdőlap Előre