I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem (1661-1690) ősi erdélyi nemesi család tagja. Mint fejedelem gyönge kezű, befolyásolható és önállótlan; vezetése alatt az ország egyre nagyobb külpolitikai nehézségekkel és belpolitikai zavarokkal küzd.
Apor István (1638-1706) Apor Péter emlékíró nagybátyja és nevelője, számos országos méltóság - kincstárnok, főispán, generális stb. - viselője és hatalmas birtoktest ura.
Apor Lázár a bátyja volt Apor Istvánnak; csíki főkapitány.
Barcsay Ákos (1619-1661) rövid ideig, II. Rákóczi György bukása után erdélyi fejedelem, 1661-ben Kemény János kivégeztette.
Bánffy Dénes († 1674) Apafi fejedelem tanácsosa, főispán, Kolozsvár és Szamosujvár kapitánya.
Basta, Giorgio (1660-1612) a Habsburgok szolgálatában álló olasz zsoldosvezér; nevéhez fűződik Erdély 1598. évi földúlása.
Báthori Gábor (1589-1613) erdélyi fejedelem 1608-tól.
Báthori István (1553-1586) 1571-től erdélyi fejedelem, öt évvel később pedig lengyel királlyá is megválasztják.
Báthori Zsófia (1629-1680) II. Rákóczi György felesége, I. Rákóczi Ferenc anyja. Az öregebb Rákóczi György kívánságára tért át a katolikusról a református hitre akkor, amikor házasságot kötött az ifjabb Rákóczi Györggyel. Férje halála után azonban ismét katolizált, s birtokairól minden eszközzel igyekezett a protestánsokat eltávolítani.
Béldi Pál (1621-1679) Apafi fejedelmi tanácsának tagja, főispán és főkirálybíró. Apafi és kegyence, Teleki Mihály elleni szervezkedésének leleplezése után Konstantinápolyba menekült, és ott halt meg.
Bethlen Farkas (1639-1679) erdélyi politikus és történetíró. II. Rákóczi György, Kemény János, majd Apafi Mihály híve, 1678-tól kancellár.
Bethlen Gábor (iktári) erdélyi fejedelem (1613-1629).
Bethlen Miklós (1642-1716) erdélyi kancellár és a legjelesebb magyar barokk emlékirat szerzője.
Bocskai István (1557-1606) Erdély fejedelme.
Brandenburgi Katalin (1604-1649) Bethlen Gábor második felesége.
Csáki László (1640-1708) Doboka vármegye főispánja és fejedelmi tanácsos. Béldi Pállal menekült Konstantinápolyba, majd visszatérve a Habsburgok szolgálatába állt.
Esterházy Miklós (1582-1645) középnemesi család sarja. Mágóchy Gáspár udvarában szolgált, majd ura halála után az özvegy Mágóchynét, Dersffy Orsolyát, hatalmas vagyon örökösét vette feleségül. Előbb királyi tanácsos lett, 1613-tól báró, majd főispán, főudvarmester és zászlósúr, 1622-től gróf, később országbíró, 1625-től pedig a legnagyobb tisztséget töltötte be a királyi Magyarországon: ő lett a nádor.
Forgách Ferenc (1566-1615) esztergomi érsek, bíboros, a katolikus ellenreformáció egyik legelszántabb harcosa.
Fráter György (1482-1551) horvát kisnemes családból származó politikus (családi nevén: Utjesenić, anyjáról Martinuzzi).
Inczédi Pál (†1704) rokona volt Apafi fejedelem feleségének, így ennek is köszönhette, hogy a XVII. század végén fontos erdélyi tisztségekhez (kincstárnokság, táblai ülnökség) jutott testvéreivel (Mátyással és Mihállyal) együtt.
Izabella királyné Szapolyai János felesége, János Zsigmond erdélyi fejedelem anyja.
II. János (János Zsigmond), Szapolyai János fia. Apja halálának évében, 1540-ben született, s a csecsemőt a Szapolyai-párti nemesek II. János néven királlyá választották. Erdélyi fejedelmi címét 1570-ben a Habsburgok is elismerték, amikor a speyeri egyezményben lemondott a magyar koronáról.
Kemény János (167-1662) erdélyi fejedelem, emlékíró.
Kottonich Lipót (1631-1707) esztergomi érsek, bíboros, 1692-től államminiszter és a bécsi udvari kamara elnöke.
II. Lajos (1506-1526) Magyarország királya 1516-tól.
I. Lipót (1640-1705) magyar király és német-római császár.
Mihály vajda (1557-1601) vagy Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) 1593-1601 között Havasalföld, 1600-ban Moldva fejedelme, 1600-ban Erdélyt is elfoglalta, de az erdélyi rendek nem voltak hajlandók fejedelemnek elismerni, majd a császári csapatok is ellene fordultak, s őt magát is megölték.
Mikes Kelemen (†1686) erdélyi főúr 1659-ben Háromszék főkapitánya, 1662-től Apafi Mihály tanácsosa és a székelyek generálisa, majd országgyűlési elnök. Béldi Pál megbuktatásának egyik előmozdítója volt.
Naláczi István (1632-1702) erdélyi főúr, Apafi híve. Udvarmester, tanácsos, majd Hunyad vármegye főispánja.
Paskó Kristóf (†1678) erdélyi nemes, konstantinápolyi követ, Béldi Pál híve.
Pázmány Péter (1570-1607) jezsuita szerzetes, 1616-tól esztergomi érsek.
Petrovich Péter erdélyi főúr, temesi gróf, Szapolyai fiának egyik gyámja, Fráter György politikai ellenfele és a reformáció pártfogója.
I. Rákóczi Ferenc (1645-1676) II. Rákóczi György fia. Még apja életében Erdély fejedelmévé választották, de sohasem jutott trónra, mert apja halálakor a dinasztia fejedelmi címe is elveszett. Később Sáros vármegye főispánja lett. A Zrínyi-Frangepán-féle összeesküvésben való részvétele miatt csak nehezen tudta magát tisztázni. Halálakor fia, a későbbi II. Rákóczi Ferenc, mindössze négyhónapos volt.
II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) Magyarország és Erdély fejedelme.
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1630-1648) folytatta Bethlen Gábor politikáját, fejedelemsége alatt mind gazdasági, mind politikai téren tovább gyarapodott Erdély.
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1648-1660), I. Rákóczi György fia.
Rabutin de Bussy (1642-1717) francia származású császári tábornagy, 1696-1708 között Erdély katonai főparancsnoka.
Rhédey Ferenc rövid ideig - II. Rákóczi György bukása után - erdélyi fejedelem.
Szapolyai János (1487-1540) 1511-től erdélyi vajda, Dózsa seregének leverője. 1526-ban királlyá választották.
Szelepcsényi György (1595-1685) esztergomi érsek; 1667-től Magyarország királyi helytartója.
Székely Mózes (1550 k.-1603) az erdélyi nemesek élén török segítséggel próbálta a Habsburgokat Erdélyből kiszorítani, de vállalkozása kudarcot vallott.
II. Szulejmán török szultán (1520-1566) uralkodásának éveit a törökök rohamos magyarországi terjeszkedése és előnyomulása jellemezte.
Teleki Mihály (1634-1690) kővári kapitány, majd Apor főkancellárja, 1685-ben grófi címet kapott I. Lipót császártól, ezért előkészítette Erdélynek a magyar királysághoz való csatolását. A fejedelem mellett Erdélyben önállóan irányította a politikát. A Thököly ellen vívott zernyesti csatában esett el.
Teleki Mihály, ifjabb (1671-1720) Teleki Mihály kancellár fia; később a kurucokhoz pártolt.
Thököly Imre (1657-1705) Magyarország fejedelme.
Tige, Johann Karl (†1729) francia származású báró, császári hadvezér, 1706-1707-ben az erdélyi hadak parancsnoka.
Török Bálint (†1551) nándorfehérvári bán 1521-ben. A vár eleste után kegyvesztett lett, majd kegyelmet kapott. II. Lajos halála után Ferdinánd-párti, 1536-ban viszont Szapolyai Jánoshoz szegődött. Buda elfoglalásakor török fogságba esett, ott is halt meg.
II. Ulászló magyar király (1490-1616).
Vitnyégi István (1612-1670) köznemesi származású ügyvéd, Zrínyi Miklós titkára, az országgyűléseken a protestáns ellenzék vezére. Nagy része volt a Wesselényi-féle szövetkezésben, a Zrínyiek és Rákócziak Habsburg-ellenes terveinek létrehozásában.
Werbőczi István (1460 k.-1542) a kor köznemességének vezető ideológusa, 1514-től királyi személynök, 1525-től pedig az ország nádora.