[Búzával él a vadgalamb…]*

Búzával él a vadgalamb,
Szomorán szól a nagyharang,
Azét szól olyan szomorán,
El van írva az én rózsám.
Tőtik az erdélyi útat,
Viszik a sok magyar fiat,
Viszik ki Galíciába,
Idegön szëgény országba.
Állj meg, lelköm, hadd kérdjem mëg,
Ha elvisznek, hol kaplak mëg?
Jere ki Galíciába,
Ott mëgkapsz ëgy kaszárnyába.
Galícia közepibe
Két kaszárnya van építve,
Abba vadnak a legényök,
Abba búsúnak szëgényök.
Kihajónak az ablakból,
Rózsa nyílik csákójokból,
Rózsa nyílik, szögfű hajlik,
Az én rózsám szava hangzik.
Mi haszna, ha szava hangzik,
Ha Erdélybe nem lakhatik;
Galícia hetven posta,
Ott az én rózsám katona.
Hazajőne, nem eresztik,
Mëghasad a szűve estig;
Ha mëghasad, eltemetik,
Azt is csak értem cselekszik.



Hátra Kezdőlap Előre